Litvánia lett az első EU-tag, amely az orosz–ukrán háború kapcsán beszüntette az orosz gázimportot, Észtország és Lettország pedig átmenetileg felfüggesztette a nyersanyag-behozatalt Oroszországból. Talán a leggyorsabban és a leghatározottabban kezelték az oroszfüggőséget.
A balti hármak 1990-ben szakadtak el a Szovjetuniótól, és az utóbbi években már folyamatosan törekedtek arra, hogy az energiafüggőségüket megszüntessék Moszkva felé – szabadságukhoz az LNG-terminálok vezetnek.
Néhány évvel ezelőtt országunk meghozott egy döntést, ez lehetővé tette számunkra, hogy fájdalom nélkül megtörjük az agresszortól való energiafüggést. Ha ezt mi meg tudjuk tenni, más európai államok is képesek erre
– vélekedett Gitanas Nauseda litván államfő. Emlékeztetett arra is, hogy az olaj- és gázexportból befolyó pénzeket Moszkva arra használja fel, hogy finanszírozza az ukrajnai háborúját, ahol civileket is támadnak.
A teljes függetlenséghez még meg kell építeni egy második LNG-terminált is.
Lettország számára a kihívás az energiaágazatban az, hogy rövid időn belül biztosítsa az Oroszországtól való kitettség teljes megszüntetését. Ehhez többek között új földgázellátási utak kialakítása és a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztése szükséges – nyilatkozta korábban Krisjanis Karins, Lettország miniszterelnöke.
A jelenlegi helyzetben a balti államoknak legalább még egy cseppfolyósítottföldgáz- (LNG-) terminálra van szükségük ahhoz, hogy teljesen megszabaduljanak az orosz nyersanyagoktól. A leggyorsabb megoldás az észtországi Paldiski-projekt lenne, ahol az infrastruktúra gyorsan kiépíthető. Ezért Lettország és partnerei kiemelt fontossággal kezelik a beruházást – ahogy arról a The Baltic Times is beszámolt. A térség államai korábban külön, egyfajta energiaszigetként működtek.
Mára már különböző módon, de villamosenergia-vezetékeken keresztül csatlakoznak az európai hálózathoz, de még mindig szinkronban működnek az orosz és a fehérorosz rendszerrel.
A balti államoknak a keleti villamosenergia-hálózatról való leválása és a kontinentális európai rendszerhez való szinkronizálása folyamatban van, és alapvető politikai prioritássá vált. Az összekapcsolás végleges dátumát 2025-re tűzték ki. Ezt három lépésben valósítanák meg, és a második lépés után már Lettország, Litvánia és Észtország készen állnak majd arra, hogy a közép-európai hálózattal szinkronban működjenek.
(Borítókép: Petras Malukas / AFP)