Az idei első negyedévben a munkanélküliek átlagos létszáma 181 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 3,7 százalékos volt – írja az MTI a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett adatai alapján. A hivatal azt is elárulta, hogy hány foglalkoztatottat tartottak számon Magyarországon, valamint az is kiderült, hogy milyen mértékű munkaerőhiánnyal számolnak a HR-esek idén.
A KSH szerint a munkanélküliek száma 34 ezerrel, a munkanélküliségi ráta pedig 0,8 százalékkal csökkent a tavalyi január–márciusi időszakhoz mérve. A hivatal március hónapra 176 ezer munkanélkülit és 3,6 százalékos munkanélküliségi rátát közölt, vagyis januárhoz képest még minimálisan javult a helyzet.
A KSH szerint a 15–24 éves fiatal munkanélküliek száma 31 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 10,4 százalékra mérséklődött, de az összes munkanélküli még mindig több mint 17 százaléka közülük került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,7 százalékkal 3,3 százalékra, az 55–74 éveseké 0,2 százalékponttal 3,1 százalékra csökkent. A munkakeresés átlagos időtartama 8,9 hónap volt, a munkanélküliek 34,2 százaléka legalább egy éve keresett állást.
A csütörtöki adatokból az is kiderült, hogy
az év első három hónapjában a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 674 ezer volt.
Ez mintegy 107 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában volt, márciusban pedig 4 millió 697 ezer fős létszámot mértek.
Az már a HR Radar nevű felmérésből derült ki, hogy milyen mértékben kell munkaerőhiányra számítani 2022-ben. A vizsgálat részeként 214 HR-szakembert és vezetőt kérdeztek meg, akik szerint az idei év legnehezebb feladata a munkaerő-felvétel és -megtartás, valamint a motiváció fenntartása lesz számukra.
A megkérdezettek csaknem 80 százaléka azt mondta, hogy a munkaerőhiány legalább közepes mértékben érinti őket.
Az is kiderült, hogy tízből hat cég bővüléssel számol az idei évre, ezeknek nemcsak megtartaniuk kell a munkaerejüket, hanem bővíteniük is. A megoldást a legtöbben a toborzási csatornák szélesítésében, a kiválasztási folyamat idejének csökkentésében és a bővülő juttatásokban látják, valamint abban, hogy az állásra jelentkezők jó élményeket szerezzenek az állásinterjúkon.
A HR-esek szerint a motiváció és a munkaerő megtartása érdekében az egyik fő törekvés a bérezési rendszer felülvizsgálata, átalakítása lesz. Ennek fontosságát jelzi az is, hogy a vállalatok összesen 14 féle intézkedéssel kívánnak tenni a motiváció fejlesztéséért: ezek között szerep jut a jóllét biztosításának, az egészségmegőrzésnek, a továbbképzéseknek és a rugalmasság fejlesztésének is.
A felmérésben megkérdezett HR-esek közül 56,7 százalék mondta azt, hogy hosszú távon is számol a hibrid munkavégzéssel. További 7,9 százalék teljes mértékben home office-szal tervez, 35,5 százalék azonban még mindig csak kizárólag helyhez kötött munkavégzéssel számol.
(Borítókép: A Központi Statisztikai Hivatal homlokzata a II. kerületi Keleti Károly utca 7-ben. Fotó: Róka László / MTI)