Napjainkban Magyarországon egy nagyon szűk kör foglalkozik emlékérmék tervezésével: alig harminc emberről beszélhetünk, aki ezt a szakmát űzi. A Magyar Nemzeti Bank évről évre meghívásos pályázatokra hív meg témánként három alkotót, akik megtervezik az érméket. Ilyenkor a művészek grafikai terveket készítenek, amelyek közül szakmai zsűri választja ki a győztes alkotást. Az elmúlt pár évben Szilos András egyre foglalkoztatottabb, elismert iparművészként alkothat az érméknek köszönhetően is.

Az egyetem elvégzése óta ötvösművészként tevékenykedem, azóta foglalkozom emlékérmék tervezésével is. Eddig összesen négy éremtervem került legyártásra. Ez nem hangzik túl soknak, viszont itt tapasztalt művészek mérik össze a tudásukat, így ez komoly eredménynek számít

– mondta el lapunknak Szilos András, aki fémművesnek, aranyművesnek tanult, majd fémműves formatervezőként diplomázott.

A pénzérmék tervezése külön művészeti ág. Az emlékérméket a Magyar Pénzverő Zrt. gyártja és a Magyar Nemzeti Bank bocsátja ki, és hivatalos fizetőeszköznek minősülnek. Elméletben lehetne is velük fizetni a névértékük szerint, de nem érdemes, hiszen jóval többet érnek, mint amennyi fel van rajtuk tüntetve. Nagyon nagy precizitást és kitartást igényel egy emlékérme elkészítése, viszont az örökkévalóságnak szól, így mindenképp megéri a belé fektetett energia. 

Szilos András nagy lelkesedéssel készíti ezeket az érméket, de tervezőként az érmék mellett díj- és használati tárgyakat, ékszereket készít, 3D-modellezéssel foglalkozik. Mindezek mellett a Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium és Kollégium ötvös szakosztályának vezetőjeként és művésztanáraként dolgozik.

Az egyetem elvégzését követően nagyon nehéz elindulni. Szerencsésnek tartom magam, mert önálló alkotóként hamar több komolyabb munkát is elkészíthettem. Sporttrófeákat a Magyar és az Európai Kézilabda-szövetség számára, egyetemi díjat: CECC – Central European Case Competition üzleti verseny díját a Corvinus Egyetem és a Case Solvers Kft. számára. Ez utóbbi a Magyar Formatervezési Díj különdíját is elnyerte. Az alkotómunka mellett nagy szerepet tölt be az életemben az oktatás. Komoly sikerélmény diákjaim sikereit látni!

A vert érmek készítésénél nagyon szigorú követelményeknek kell megfelelni, ezért is foglalkoznak ezzel kevesen. Az érme mesterdarabját hagyományos módon, kézzel faragják gipszből, ami különösen nagy odafigyelést igényel.

Gipsztányérnak hívjuk azt a korongot, amelyből megfaragjuk az érméket. Az érme ekkor 16 cm átmérőjű. A plasztika magassága viszont nem haladhatja meg az 1,6 millimétert. Ez nagyon nagy kihívást jelent, hiszen nagy türelmet és precizitást igényel. Ez egy alkalmazott művészeti ág, ahol témától függ, hogy mekkora lehetősége van az alkotónak saját művészi önmegvalósítására

– nyilatkozta az Indexnek Szilos András. 

Általában kötötten kell dolgozniuk, hiszen előre tisztázva vannak a motívumok és a keretrendszer is, amelyben gondolkodhatnak a művészek, így teljesen tematikafüggő egy emlékérme. Nem olyan régen jelent meg az mRNS-vakcinák kapcsán is egy ilyen veret.

Volt szerencsém ahhoz, hogy ezt is én tervezhettem. Ez egy nagyon izgalmas projekt volt számomra. Talán ez a legérdekesebb ebben, hogy mindig új témát dolgozhatunk fel, tematikai konzultációk és nagyon alapos utánajárást követően

– mondta lapunknak a fémműves formatervező.

Az emlékérmék készítésének folyamata a témák kiválasztásával kezdődik. A művészek grafikai terveit zsűri értékeli. A győztes tervet véglegesíti az alkotó, és ha a szakértők által elfogadásra került, elkezdődhet a tényleges gipszminta elkészítése. A gipsz mesterdarabot a Magyar Pénzverő Zrt. szakemberei 3D-szkennelik, és CNC-technológiával kicsinyítik és marják acél verőtőbe. Ezt követi az érmék verése és ünnepélyes kibocsátása. A közel egyéves folyamat megkoronázásaként az emlékérme végül elnyeri méltó helyét az érmegyűjtők féltett gyűjteményében.

(Borítókép: Szilos András. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)