Ha Európának nem is sikerül teljesen leválnia az orosz nyersanyagokról, mindenképpen az a cél, hogy az a tarthatatlan állapot ne folytatódjon tovább, hogy Európa energiaellátása Oroszországtól függ. Az európai energiamix 90 százalékát importálja Európa, ennek nagyjából a 40 százalékáért pedig Moszkvának fizet.
Az Egyesült Államokban köztudottan rengeteg földgáz van, ennek nagy része a Pennsylvaniától délnyugatra nyúló palamezőkön. Washington már korábban is jelentősen növelte energiaexportját Európába, ezt a kirobbant háború csak tovább fokozta. Mivel a földgázárak megugrottak, az amerikai vállalatoknak megéri kiszolgálni az európai piacokat. A tengerentúli exportőrök az elmúlt néhány évben azon versenyeztek, hogy növeljék részesedésüket a globális és az európai piacon, és 2021 decemberére végül megelőzték Katart és Ausztráliát a világ legnagyobb, cseppfolyósított földgázt exportáló országaként.
Soha nem ment ki ennyi LNG Amerikából. Azt látjuk, hogy csúcsra vannak járatva a kapacitások, és ennek döntő része most Európába megy. De ez nem azt jelenti, hogy Amerika tudja is ezt tartani
– magyarázta az Indexnek egy piaci szereplő szakértője.
Az is nagy probléma, hogy a földgázt a kőolajjal ellentétben nem könnyű óceánjáró hajókra tenni. A cseppfolyósított gázt (liquefied natural gas, LNG) először le kell hűteni az exportterminálokon, ezt követően a folyékony gázt speciális tartályhajókba kell önteni. Amikor a hajók megérkeznek a célállomásra – jelen esetben valószínűleg valamelyik nyugat-európai országba –, külön folyamat az importterminálon a cseppfolyósított földgáz visszagázosítása. Végül a fosszilis tüzelőanyagot ugyanúgy vezetékeken keresztül el kell juttatni abba az európai országba, ahol hiány van.
A szakértő szerint
EZ A KÖRNYEZETVÉDELEM SZEMPONTJÁBÓL AZT JELENTI, HOGY AZ LNG-ALAPÚ GÁZELLÁTÁS HIHETETLENÜL ENERGIAIGÉNYES FOLYAMAT. VALÓSZÍNŰLEG BÁRMILYEN ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN JÓVAL NAGYOBB A SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSA A VEZETÉKES GÁZELLÁTÁSNÁL.
Teljesen szembemegy az európai dekarbonizációs folyamatokkal. Ez a fő oka annak is, hogy jellemzően drágább az LNG, mint a vezetékes gáz. Az orosz vezetékes gáz kiváltása LNG-vel tehát azt is jelenti, hogy a gáz átlagos ára magasabb lesz. Ráadásul probléma, hogy a kontinensünk infrastruktúrája egyáltalán nem arra lett kialakítva, hogy a nyugati partoktól a kontinens belsejébe juttassa el a gázt.
A globális gázkínálat bővülése rövid távon sokkal korlátozottabb, mint az olajpiac, ahol például a nagy termelők – mint Irán vagy Venezuela – ki vannak zárva az exportból. Nincs érdemi többlet a rendszerben jelenleg – hívta fel a figyelmet erre egy energetikai szakértő.
Az elemző szerint ez egy zéróösszegű játék, tehát
HA AMERIKA ÁT IS HOZ LNG-T, AZ AZT JELENTI, HOGY VALAHOL MÁSHOL HIÁNYZIK MAJD EZ A MENNYISÉG.
Elsősorban a fejlődő országok kaphatnak majd kevesebb földgázt, ha megvalósulnak az európai tervek, amit rövid távon csak környezetrombolóbb energiaforrással tudnak majd helyettesíteni, jellemzően szénnel. Mindezt úgy kell csinálni, hogy nemcsak Európában, de más régiókban is alacsony a földgáztárolók szintje. A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) adatai alapján a fűtési szezon után alig 1,2 milliárd köbméter földgáz maradt a hazai tárolókban. Ennyire alacsony töltöttségre nem volt példa az elmúlt öt évben – ahogy arról korábban már az Index is beszámolt.
Bármi lehetséges sajnos, voltak már a múltban is olyan döntések, hogy nem az járt a legrosszabbul, akire a szankciót kivetették. Csak pár, a kontinens belsejében lévő európai ország van most, amely tényleg bajba kerülhet. Magyarország esetében például nem fog segíteni, ha mindenki csak 19 fokra fűti fel a lakást jövő télen. Ha leállna teljesen az orosz import, akkor nem lesz elég gáz sem a lakosság, sem az ipar számára
– hangzott el a beszélgetésen az európai piacot jól ismerő szakértőtől.
Szerinte több év, mire át tud állni Kelet-Európa arra, hogy nem orosz nyersanyagokat kap – a megszerezhető többletimport véges, és a vezetékek is csak komoly beruházásokat követően lesznek képesek arra, hogy szállítani tudják az amerikai gázt Nyugatról Keletre. Az USA most úgy tudott szállítani Európába, hogy ott, ahová eddig szállított – például Dél-Amerikába –, most az időjárás miatt nem merült fel akkora igény.
Februárban az amerikai LNG-export napi 13,3 milliárd köbméteres rekordot ért el, és ez volt az első alkalom, hogy egyszerre mind a hét amerikai terminálon teljes mértékben kikötöttek a tartályhajók. Viszont az új, nagyobb kapacitású, exportképes infrastruktúra kiépítése évekbe telik, így nem világos, hogy az Egyesült Államok hogyan tudja teljesíteni Európának tett ígéretét az ellátásról. Megoldást az jelenthet, ha bevonják az ázsiai partnereiket, hogy az amerikai LNG egy részét értékesítsék Európának.
Nem véletlen, hogy Spanyolországban vannak az LNG-terminálok, hiszen oda a gázvezetékek nem mennek el. Az Európába érkező LNG-mennyiség növeléséhez tehát még ott is jelentős infrastrukturális beruházásokra lesz szükség, ahol a terminálok megvannak.
EZEK MEGOLDANDÓ TECHNOLÓGIAI KÉRDÉSEK, AMELYEKRE A VÁLASZ majd csak TÖBB ÉV MÚLVA ÉRKEZHET MEG.
A szakértő szerint végül megint az a kérdés, hogy mire rendezkedjen be Európa: mennyit költsön LNG-terminálra, földgázvezetékekre, kőolajtárolókra, technológiai újításokra, mert így még mindig a fosszilis energiákra megy majd a pénz, miközben Európa zöldülni akar.
Hosszabb távon az európai vevők már most előszerződéseket kötnek amerikai cseppfolyósított földgázra. Ezeket csak 2025-ben vagy később szállíthatják majd le. Ráadásul Európának bővítenie kell az importterminál-kapacitását is – áll a Quartz elemzésében. A nagy kérdés tényleg az, hogy mennyi gázfogyasztásra lesz szükség. A nettó zéró szén-dioxid-kibocsátás eléréséhez nemcsak a széntől és az olajtól, hanem a földgáztól is meg kell szabadulni.
„Azt gondolom, a földgázkereslet jövőjével kapcsolatban Európában sokkal nagyobb a bizonytalanság, mint globálisan. Míg globálisan a gáz keresletének növekedésével számol mindenki, Európában nagyon sok függ attól, hogy a kontinensünk mennyire agresszív klímapolitikát követ majd. Ez pedig bizonytalanná teszi az európai LNG- és gáz-infrastrukturális beruházások megtérülését” – nyilatkozta lapunknak a szakértő.
Ha a kínálati problémák miatt tartósan magasak maradnak a gázárak, akkor az egyelőre még elégtelen megújuló kapacitások miatt lelassulhat a szén és A fűtőolaj kivezetése is az energiamixekből.
A szakértő szerint ha tényleg a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése lett volna a cél, akkor a szél- és napenergia mellett a nukleáris energiának is szerepet kellett volna kapnia az energiaátmenetben. Nagyságrendileg ez sokkal gyorsabb dekarbonizációt tett volna lehetővé. Az egyéb környezetvédelmi aggályok miatt azonban Európa a gáz mellett tette le a voksát, mint átmeneti energiaforrás. Most sem a gázzal általában van a gond – arra még sokáig szükség lesz –, hanem az orosz gázzal, amelyet zsarolási eszköznek tud Putyin használni.
(Borítókép: Omar Marques / Getty Images)