Térképen mutatjuk, hogyan fonja át egész Európát Vlagyimir Putyin orosz elnök. Európa arra van berendezkedve, hogy kelet–nyugati irányba menjen a gáz: hogy fordítva is tudjon folyni a vezetékekben a nyersanyag, az egy nagyon időigényes folyamat, ami komoly beruházásokat igényel. A lényegesen drágább amerikai LNG-t így nehezen lehetne szállítani a vén kontinensen.
Az orosz energiaipari óriás közölte, hogy leállította a Lengyelországba és Bulgáriába irányuló gázexportot, mivel az országok nem hajlandók rubelben fizetni a szállításért. Bár Lengyelország és Bulgária már korábban is azt tervezte, hogy nem újítja meg a Gazprommal kötött szerződését, jól látható a képeinken, hogy az orosz gáz útja behálózza szinte egész Európát.
Kelet-Európa energetikai történelme egyértelmű, itt történelmi adottságból teljesen adott és megkerülhetetlen lett az orosz nyersanyag. Ahogy a képeken jól látszik, Nyugat-Európába már nem olyan sűrű az orosz gázvezeték-hálózat, ahogy haladunk nyugatra, úgy csökken az orosz nyersanyagkitettség.
Hogy hosszú távon mennyire rendezi át ezeket ez a háború, azt előre nem látni. Az biztos, hogy az ellátásbiztonsági szempontok nagyobb hangsúlyt fognak mostantól kapni – az európai országok oda fognak most már erre figyelni. A mostani helyzet kiszolgáltatottsága politikailag rendkívül kényelmetlen helyzeteket szült Európában
– nyilatkozta az Indexnek Ferencz I. Szabolcs, az FGSZ Földgázszállító Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Franciaország atomenergiával kompenzálja az orosz gázt. Az egyenletes energiaellátáshoz szükségük van fosszilis energiára, de Nyugat-Európában az atomenergia mellé jellemzően közel-keleti partnerektől szerzik be.
Az orosz energiakitett problémákat pedig most számos Európai ország LNG-vel akarja megoldani.
Ezekhez fogadóterminálok kellenek, amikben az elmúlt három-négy hónapban egy éles váltás történt, és teljesen megfordult az amerikai LNG-export: a kivitelre szánt mennyiség 75 százalékát Európába hozták a piaci szereplők. Jelenleg több ilyen terminál építését tervezi számos európai ország. Egy LNG-terminál lehetőséget biztosít arra, hogy a világpiaci gázhoz hozzáférjünk. Ennek egy kis része amerikai LNG, döntő része közel-keleti országokból, de több más helyről is érkezhetnek.
Európa azt csinálja, hogy – tekintettel arra, hogy a rakomány értékéhez képest a szállítási költségek összességében elhanyagolhatók – gyakorlatilag Ázsiával versenyez az LNG-ért
– fogalmazott Ferencz I. Szabolcs, aki szerint eddig Ázsia nyerte ezt a kereskedelmi versenyfutást, de most lehet, hogy Európa fogja elszippantani a világpiacon lévő LNG-mennyiségeket.
Oroszországból számos vezetéken keresztül érkezik a gáz Európába, több fő csatorna is van, olyanok, mint az Északi Áramlat 1 és 2, a Jamal vezeték és a Turkstream. A legnagyobb vezetékek Ukrajnán keresztül érkeznek a kontinensünkre. Az összességében elmondható, hogy bőséges nyersanyagforrásával és kiterjedt meglévő vezetékhálózatával Oroszország uralja Európa gázpiacát, a teljes ellátás közel 40 százalékával – Moszkvát pedig Norvégia követi 19 százalékával.
A legtöbb vezeték kelet–nyugati irányba fut – Északi Áramlat, Jamal, Testvériség Ukrajnán keresztül, valamint a Balkán áramlat Törökországon keresztül –, és ahogy a legtöbb ország, köztük mi is egyre nagyobb hangsúlyt fektetettünk a diverzifikált ellátási útvonalakra
– mondta lapunknak Ferencz I. Szabolcs, aki szerint az Algériából érkező gázt át lehet irányítani Tunézián keresztül Olaszországba, de ez is csak bizonyos mértékig lehetséges, ugyanis Dél- és Észak-Olaszország között már hiányzik a megfelelő mértékű vezetékkiépítettség.
Az elmúlt közel húsz évben Oroszország beruházásainak köszönhetően igyekezett megkerülni Ukrajnát a gázszállítási útvonalaiban. Ukrajna már nem közvetlenül Oroszországtól vásárolja a nyersanyagot, hanem visszavásárolja azt a gázt – többek között Magyarországtól –, ami áthalad az országán.
Spanyolországnak lényegesen nagyobb betáplálási kapacitása van. Sajnos a többletet nem tudja tovább szállítani Franciaország felé. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben most jelentős esély nyílik arra, hogy a pireneusi szűkület kérdése megoldódjon
– mondta az FGSZ elnök-vezérigazgatója.
Jelenleg mi is importálunk LNG-t Horvátországból, és Ferencz I. Szabolcs szerint lesz észak–déli folyosó is. Arra, hogy mind a négy útvonal egyszerre kiesik, már nem lehet felkészülni. Kisebb az infrastrukturális, mint a molekulaprobléma.
Azon országok helyzete a leginkább veszélyeztetett, amelyek távol helyezkednek a nyersanyagforrásoktól, és nem rendelkeznek tengerparttal. Ilyen Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Csehország – tehát jellemzően a közép-európai országokról beszélünk, ahol Ferencz I. Szabolcs szerint most gyors megoldás az ellátási helyzetre nem nagyon létezik.
A romániai potenciális források fejlesztése törvényhozási körülmények miatt 2018-ban megakadt. Épp a napokban fogadhat el a román parlament egy törvényt, amely immár érdekelté teszik a termelőket a fejlesztésben – ebből nagyjából 2027-re lesz értelmezhető mennyiségű gáz (a román igényeken felül) Közép-Európa számára az elnök-vezérigazgató szerint.
10 milliárdos fogyasztáshoz 40 milliárdos betáplálási kapacitás áll rendelkezésre jelenleg. Így kimondható, hogy Magyarország az infrastrukturális házi feladatait elvégezte. Európa legjobban interkonnektált országa vagyunk: kevés országnak van hét szomszédja, amiből hattal össze is van kötve
– mondta Ferencz I. Szabolcs. Szerinte az FGSZ teljesen felkészült infrastruktúra-működtetőként Magyarország ellátására, ugyanakkor „a molekula elérhetősége szempontjából Közép-Európa egésze szűkös, de ez már kereskedelmi kérdés”.
( Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. április 26-án Moszkvában. Fotó: NATALIA KOLESNIKOVA / AFP)