Lassan jegyre lehet tankolni csak Kárpátalján, mert nem érkezik elég kőolaj a háború sújtotta Ukrajnába. A kezdődő mezőgazdasági munkák miatt még fájóbb az üzemanyagválság. Magasabb hadiadót is kivetnének a bérekre.
Kárpátalján már azt tervezik, hogy kártyás rendszert vezetnek be a tankolásra, hogy korlátozni tudják a fogyasztást. A kisebb kutak már bezártak, a nagyobb láncoknál még kapható üzemanyag, de egyre nagyobb a hiány – írja riportjában a VG, amely szerint már egy-egy tankolásnál így is csak tíz-húsz liternyi benzint vagy dízelt lehet vásárolni, de ezt is tovább korlátoznák.
A háborúban több olajvezeték, kőolaj-feldolgozó és -tároló megsérült, Oroszország és Fehéroroszország felől pedig nem érkeznek szállítmányok, csak Nyugat-Európából, szárazföldön érkezik kőolaj, viszont ez nem elég a szükségletek kielégítésére.
Mivel a tavaszi mezőgazdasági munkálatok is elindultak, a munkagépeknek nagy szükségük lenne üzemanyagra. A bajokat csak tetézi, hogy hatalmas árrobbanás is várható. A kormány ideiglenesen felfüggesztette az üzemanyagot terhelő jövedéki adót és az áfát, de még így is harminc-negyven százalékkal drágább a benzin és a dízel, mint a háború kirobbanása előtt. Idővel viszont ezeket fokozatosan visszaépítik majd az árba.
További rossz hír az ukrajnaiak számára, hogy a kormány a jelenlegi 1,5 százalékról három százalékra emelné a hadiadót, amelyet még a 2014-es kelet-ukrajnai harcok miatt terheltek a bérekre. Az adóbevételt a folyamatosan toborzott önkéntesseregek kapják: tartós élelmiszert, terepjárókat, éjjellátó készülékeket, golyóálló mellényeket, mindenféle egyéb felszerelést vásárolnak.
Nem enyhül a belső menekülthelyzet sem. Ugyan sokan már visszatértek Kijevbe, de továbbra is több millióan a biztonságosabb nyugat-ukrajnai régiókban tartózkodnak. Csak Kárpátalján négyszázezren vannak.
Olena Suljak, a kormányzó Nép Szolgája parlamenti frakció vezetőhelyettese azt ígéri, hogy mindenkit, akinek a harcok miatt odaveszett az otthona, új lakáshoz juttatnak, sokan vélhetően maradnának Nyugat-Ukrajnában, ahol hatszázezer új ingatlanra lesz szükség.
Az ukrán állam bajban lesz az ígéret teljesítésével: a háború miatt a gazdaság romokban hever, a GDP-visszaesés 2022-ben elérheti akár a negyven százalékot is. A lakásépítési program finanszírozásához biztos, hogy a külföldi partnerektől várnak majd segítséget, mint ahogy a költségvetési hiány fedezése miatt is támogatásra lesz szükségük. Kijev havi ötmilliárd dollárt kér a nemzetközi szervezetektől, hogy finanszírozni tudja a szociális kiadásokat és a háború folytatását.