A baromfiágazat még a tavalyi járvány hatásait sem heverte ki, a mostani pedig a lehető legrosszabbkor jött: az ország épp megkapta volna az értékesítést segítő járványmentes státuszt a legutóbbi, őszi fertőzéshullán után.
Noha az elmúlt években folyamatosan madárinfluenza-kitörésekkel küzdött a hazai baromfiágazat, az idén tavasszal ismét jelentkező fertőzés ezúttal igazán agresszív vírustörzset hozott. Egyelőre megjósolhatatlan az új, áprilisban indult járvány hatása az állományokra, szinte naponta van újabb kitörés a dél-alföldi régióban – mondta az Indexnek Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke, hozzátéve, hogy az igazán aggasztó, hogy másodlagos fertőzések is akadnak szép számban. Eddig a vegyes háztájiállománytól a tenyész- és árutojó tyúk, liba- és kacsaállományon, valamint a pecsenyekacsa és hús-, illetve májlibaállományokban, sőt a broilercsirketelepig bezárólag összesen 36 esetben igazolta madárinfluenza jelenlétét a Nébih 2022. április 14 óta. Amint azt Bognár Lajos országos főállatorvos a Tojásszövetség közelmúltbeli közgyűlésén elmondta,
április közepe óta mintegy 523 ezer jószág érintett mintegy 37 telepen.
Ugyan az országos főállatorvos már az első, áprilisi eset után országosan elrendelte a baromfik zárt tartását, már zárt telepeken is megjelent a fertőzés. Épp ezért lenne fontos, hogy a termelők az esetleges kártalanítási támogatáshoz feltételként kötelezően betartandó járványvédelmi előírásokon túl is mindent megtegyenek a fertőzés terjedésének megfékezése érdekében – hívta fel a figyelmet az elnök.
Csorbai Attila szerint most igazán nem jött jól az ágazatnak az újabb járvány, tekintve, hogy épp megkapta volna az ország az értékesítést segítő járványmentes státuszt a legutóbbi, őszi fertőzéshullán után. Egyébként 2021 novembere és 2022 februárja között a Nébih adatai szerint 5 megyében mintegy 200 baromfitelepen 2,7 millió baromfit érintett a legutóbbi járványhullám, ebből mintegy 1,3 millió darab volt a pecsenyekacsa. Az elhullások és a járványvédelmi célú kényszervágások után összesen 8,2 milliárd forint kártérítést kaptak a baromfitartók.
Ráadásul úgy, hogy a víziszárnyasszektorban még a tavalyi járványhullám hatásait nyögik a termelők: a pecsenyekacsa-szegmensben az előző évihez képest ugyan volt 38 százalékos növekedés, ami a koronavírus-járvány miatti korlátozásokkal terhelt alacsonyabb bázishoz képest szép eredmény, azonban a 2021-re tervezett 34 millió darabos tervhez képest mégis jókora elmaradást jelent, ugyanis végül csak 29,6 millió darab kacsa került a vágóhidakra. Hasonló tendencia érvényesült a hízott májáért tartott kacsaállományok mellett a májlibák esetében is. Húslibából egyébként tavaly végül 2,4 millió darab került a feldolgozókba.
Mivel a tavalyi őszi madárinfluenza-járvány nemcsak Magyarországon, de Európa-szerte több tenyészállományt is igen súlyosan érintett, ezért a kevesebb szaporítóanyag miatt az újratelepítések is lassabban és vontatottabban zajlanak.
A téli járványhullám alatt elpusztult:
Épp ezért az már biztosra vehető, hogy idén is kisebb lesz az év elején tervezettnél mind a kacsa-, mind a lúdállomány, előreláthatólag legalább 20 százalékkal. Az idei, és tekintve az eddig a tenyészállományokat érintő madárinfluenza-kitöréseket is, a jövő évi állomány nagysága persze azon is múlik, hogy a termelők hogyan kezelik most a járványvédelmet. A helyzetüket egyébként alapvetően nehezíti, hogy a víziszárnyasok nem igazán tűrik a csirkééhez hasonló zárt tartást, mert szociálisan nem viselik el azt a közelséget. Ezért, bár több nagyobb termelői is kísérletezett ezzel, végül fel kellett adniuk, és vissza kellett térniük a hagyományosabb tartástechnológiához.
(Borítókép: Szárnyasok 2007. november 13-án. Fotó: JASON BYE MTI / EPA)