Nem lehet kijelenteni, hogy ha valakinek a tulajdonában van egy offshore-cég, bűncselekményt követ el. Ahhoz, hogy eljussunk oda, mi választja el a gazdasági bűn űzését és a legális üzleti folyamatokat, hosszú, rögös út vezet. A tevékenységek nem minden esetben illegálisak, sőt. Igaz, hogy egy offshore-cég alkalmas bűncselekményekre, de egyáltalán nem biztos, hogy pusztán ezért illegális lenne a tevékenysége. Elképzelhető, hogy egyszerűen a cég természetes működéséhez szükséges egy brit-Virgin-szigeteki leányvállalat, mondjuk vagyonvédelem céljából. Ebben a cikkben annak járunk utána, hogy

A jog uralmának alapfeltétele a sokat csépelt, de a mindennapokban egyre kevésbé alkalmazott fogalom, az ártatlanság vélelme, miszerint „minden gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították. Minden gyanúsított személy számára biztosítani kell a védelemhez való jogának tiszteletben tartását”. Ehhez még egy dolog hozzátartozik: attól, hogy jogilag valami szabályos, nem biztos, hogy morálisan helyes. Mivel olvasónként változik a morális megítélés vagy elítélés, e cikkben szakértőnk segítségével csak a jogi kérdésekre reflektálunk.

Az a helyzet, hogy a magyar jog nem ismeri az offshore kifejezést. Ezt a közbeszédben inkább egy életérzésre használjuk, de én tartózkodnék attól, hogy ebből a megközelítésből definiáljuk – ráadásul ennek a cégformának több szintje van

– nyilatkozta az Indexnek dr. Magyar Csaba okleveles nemzetközi adószakértő, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója. Szerinte ha mindenképpen valamilyen tankönyv szerinti definíció kell, akkor azt a céget értjük ezalatt, amelyik olyan országban van bejegyezve, ahol nem végezhet helyben tevékenységet. Ha nem végez helyben tevékenységet, akkor nulla vagy csak jelképes összegű társasági adót kell fizetnie a nyeresége után. Ezeknek a cégeknek általában nem kell beszámolót és adóbevallást benyújtaniuk, és többnyire nem nyilvános adat a tulajdonosok személye.

A téma történelmi gyökerei egészen a Déloszi Szövetség kiváltságos szigeteihez vezetnek, mai formáját jellemzően a második világháború után nyerte el, amikortól mai értelemben vett offshore-ozásról beszélhetünk. Amikor 1945 után újraindult a nemzetközi kereskedelem, folyamatosan nőt a globalizmus. Ezzel párhuzamosan fejlődött ki a cégforma. Az okleveles nemzetközi adószakértő szerint

az elmúlt időszakban a magyarok számára nem feltétlenül az adóoptimalizálás a hívószó. Annál is inkább, mert Magyarországon alacsonyak a céges adóterhek. A 15 százalékos személyi jövedelemadó és a kilencszázalékos társasági adó nemzetközi szinten alacsonynak számít. Magyarországon a társasági adó mértéke az Európai Unióban a legalacsonyabb.

Így a szakértő szerint amikor egy magyar cégnek egy külföldi adóparadicsomban bejegyzett vállalat a tulajdonosa, nem feltétlenül az adófizetési kötelezettség megkerülése a cél, sokkal inkább a vagyonvédelem.

Most az orosz–ukrán háború is rávilágított arra, hogy nem jön rosszul, ha egy cég több országban tartja a vagyonát. Számos ukrán cég van, amely a konfliktus miatt Magyarországra próbálja áthozni a vállalatát. Ha nagyon lecsupaszítjuk a fogalmat, ők is offshore-céget hoznak most létre – mondta el Magyar Csaba.

A szakértő külön kitért egy mostani trendre: ugyanis ha egy ország politikailag destabilizálódik, számtalanszor a vagyonmenekítés a prioritás, kénytelenek biztonságos országba vinni a legálisan működő és törvényes tevékenységet folytató cégeket. Ezekben a helyzetekben kifejezetten előnyként említhető meg, ha a fogadó ország nem publikálja hivatalosan, hogy egy cégnek ki a tulajdonosa. A nemzetközi adószakértő szerint 

Korábban számos közgazdász felhívta a figyelmet arra, hogy egy portfóliót földrajzilag is diverzifikálni kell. Tehát egyáltalán nem evidens, hogy egy offshore-cég törvénytelen tevékenységet végez.

Az sem biztos, hogy illegális tevékenységre jó

Az önmagában nem kap az adóhatóságtól nagyobb figyelmet, ha egy magyar cégnek egy adóparadicsomi székhelyű cég a tulajdonosa. Amíg befizeti az adóját, beadja a bevallásait, nincs jelentősége annak, milyen tulajdonban van a társaság Magyar Csaba szerint. Jóval nagyobb figyelemben részesülne egy magyar cég offshore-háttérrel feltételezett számlagyár esetén. Nem véletlen, hogy az ilyen céghálózatokban látszólag üzletemberek a cégvezetők, és természetes személyek a tulajdonosok, hiszen egy offshore-cég feltűnő lenne. 

Számlagyár esetén nem igazán lehet manapság külföldi offshore-szállal találkozni tudtommal. Ilyenkor inkább hajléktalanok nevére hoznak létre magyar cégeket, és pont a külföldi cégeket kerülik, hiszen az már lehet, hogy gyanús lenne. Épp az a lényeg, hogy azt a látszatot keltsék, hogy minden rendben megy

– nyilatkozta az Indexnek az okleveles nemzetközi adószakértő. Ráadásul tévhit, hogy teljesen el lehet bújni ezekkel a cégekkel. Nem próbálkozik már senki azzal, hogy egy himihumi offshore-céggel kamuszolgáltatásokat számláz egy magyar cégnek, hiszen a NAV számára az online számlák világában teljesen egyértelmű, hogy mi történik ilyenkor valójában. Magyar Csaba erről úgy vélekedett, nem is jellemző, hogy ilyesmivel keresnék.

Nemzetközi szinteken sem egyszerű

A világgazdaságban úgy működik egy nemzetközi cég, hogy a befektetés előtt megnézi, hol érdemes jogilag, gazdaságilag, logisztikailag és számtalan más szempont szerint létrehozni a vállalatot.

Ennek van egy vegytiszta adótervezési folyamata is, de nem az adóelkerülés a cél, hanem az adóoptimalizálás, hiszen a mai világban az adót sokan költségnek fogják fel

– mondta lapunknak Magyar Csaba. Szerinte azokban az országokban, ahova végül a multik beköltöznek, a politikai vezetés is érdekelt abban, hogy legyen külföldi működő tőke. Nagyon sok ország próbálja becsalogatni a külföldi tőkét. Ebben próbál most némi változást hozni a globális minimumadó, amelynek az a lényege, hogy ne kezdődjön el a „játék”, és mindenhol egységesen 15 százalék legyen az adókulcs.

Ma egy multinacionális vállalat pénzügyi mérnöki eszközökkel nagy pénzösszegeket mozgathat át a világ bármely tájára. Könnyen áthelyezheti a rendkívül jövedelmező immateriális javakat, vagy adóparadicsomokból digitális szolgáltatásokat értékesíthet, anélkül hogy fizikai jelenléttel rendelkezne. Ezek a jelenségek nagymértékben befolyásolhatják a hagyományos makrogazdasági statisztikákat – olvasható az IMF tanulmányában. A kiemelkedő esetek közé tartozik az ír GDP

Luxemburg a világ egyik legnagyobb, közvetlen külföldi befektetéseket fogadó országává vált, a világ tőkebefektetésének negyven százaléka az adóparadicsomok közé sorolt országoktól jön. A hivatalos statisztikák szerint Luxemburgban annyi közvetlen külföldi tőkebefektetés (FDI) folyik, mint az Egyesült Államokban, ráadásul ez a szám sokkal magasabb, mint Kínában. Luxemburgban négyezer milliárd dolláros közvetlen külföldi befektetés volt, azaz 6,7 millió dollár volt az egy főre eső külföldi befektetések összege.

Az adózási kérdések az elmúlt években egyre nagyobb teret kapnak a G20-as országok körében is. Az IMF korábban több alternatívát előterjesztett a nemzetközi adórendszer felülvizsgálatára, a minimumadóktól kezdve az adóztatási jogok célországok közötti elosztásáig.

(Borítókép: A Maho-öböl a Virgin-szigeteken. Fotó: Getty Images)