Index Vakbarát Hírportál

Már golyóálló mellényben aratnak, de így is menekültválsághoz vezethet a gabonahiány

2022. április 30., szombat 18:35

Fogyóban a piacon maradt ukrán gabonakészlet, az oroszokkal pedig senki nem mer üzletelni a szankciók miatt. Már most is magas az infláció a MENA-térség országaiban, de helyben és Európában is beláthatatlan következményei lehetnek, ha Észak-Afrika és a Közel-Kelet kormányai nem tudnak valahogy kenyeret tenni az asztalra.

Oroszország és Ukrajna közösen nagyjából a világ gabonakészletének egyharmadát biztosítja, 20 százalékban felelnek a kukorica ellátásért, és az összes napraforgóolaj 80 százalékát is ők állítják elő. A CNBC cikke szerint különösen nagyban függnek tőlük a Földközi-tenger déli, délkeleti partján fekvő fejlődő országok, ahol egyáltalán nem szokatlan kérdés, hogy lesz-e mit enni holnap.

A február 24. óta tartó orosz megszállás előtt Ukrajna teljes gabona-, búza- és kukoricaexportjának több mint 95 százaléka a Fekete-tengeren keresztül folyt. Ennek az exportnak a fele MENA-országokba irányult, de azóta az orosz hadihajóknak köszönhetően gyakorlatilag teljesen befagyott ez a szó szerint létfontosságú kereskedelmi csatorna.

Az ország most leginkább vasúton próbálja exportálni megmaradt terményei egy részét, de ennek óriási logisztikai korlátai vannak.

Még ha a szállítás megoldható is lenne, biztosan nem tudnák szolgáltatni a megszokott mennyiséget, hiszen nem sok ÉP, művelni való gazdaság maradt az orosz behatolás után. Aki teheti, golyóálló mellényben igyekszik megművelni földjeit.

Még nagyobb szereplő Oroszország: nemcsak a világ első számú búzaexportőrje, de – ami még fontosabb – műtrágyával is ők látnak el szinte mindenkit. A szankciók miatt most azok az országok sem mernek üzletelni az oroszokkal, amelyeknek egyébként szükségük volna erre.

A legszegényebbek érzik a legjobban

A háborús helyzet nyomán kialakult gabonahiány a MENA-térség nagyjából 500 milliós lakosságát sújtja, különös tekintettel azokra, akik valóban a legszegényebb országokban élnek. Itt széles körű munkanélküliséggel és egyre romló gazdasági kilátásokkal párosul a krízis.

A gazdag vagy legalább élhetőnek mondható országokkal ellentétben Észak-Afrikában és a Közel-Keleten sokkal fontosabb tényező az alapvető szükségletek ellátása, mint a politikai szabadságjogok. Tizenegy évvel ezelőtt emiatt robbant ki az arab tavasz is, amikor egy tunéziai kiskereskedő, ellehetetlenült anyagi helyzete miatt, tüntetésül felgyújtotta magát. (De már az ukrán háború kezdete óta kialakult élelmezési válság miatt is több tüntetést tartottak közel-keleti országokban.)

Az IMF (Nemzetközi Valutaalap) szerint 2021-ben 14,8 százalékra emelkedett az infláció a MENA-régióban. Már ekkor is a magasabb élelmiszerárak jelentették a fő hajtóerőt. Az infláció mintegy 60 százalékáért ezek a mindenkit érintő árucikkek feleltek, és ezt csak a térség olajban gazdag országai úszták meg. Most áprilisra azonban a háború miatt már a 34 százalékot is elérte az infláció.

Ilyen számok mellett a legkiszolgáltatottabb rétegeknek már a túlélése kérdőjeleződik meg. David Beasley, az ENSZ Világélelmezési Programjának ügyvezető igazgatója múlt héten a CBS-nek úgy fogalmazott, hogy „jelenleg 38 országban 45 millió ember ajtaján kopogtat az éhínség”.

Elmondása szerint az élelmiszerárak általános emelkedése 38-40 százalék körül lehet, de a legkiemeltebben szegény országokban, ahol még kevesebb importra lesz pénz, ott duplájára vagy háromszorosára is nőhetnek az árak. Egy ilyen kiszámíthatatlan geopolitikai környezetben kevés alternatívát tudnak finanszírozni a rászoruló országok, az éghajlat-változás okozta szárazság és vízhiány miatt pedig a helyi mezőgazdaságok borzasztóan korlátozottak.

Lázadást és menekülést szülhet az ételhiány

Egyiptom, az arab világ legnépesebb országa éves búzakészletének 80 százalékát importálja Ukrajnából és Oroszországból. A sok éve adósságokkal és inflációs válsággal küszködő Libanon a gabonája 60 százalékát kapja az egymással háborúzó két országtól, de a már említett Tunézia is tőlük szerzi gabonája 80 százalékát.

Bár Egyiptomot például még támogatják kölcsönökkel, Libanonban már most érezhető a közelgő éhínség fenyegetése. Amer Alhusszein, a Plant for Peace gazdaságfejlesztési szakértője szerint a mostani helyzet minden korábbinál erőszakosabb tüntetéseket szülhet, hiszen nemcsak a élelmiszerkészletek vannak kimerülőben, de az általános életminőség is sokat romlott a pár évvel ezelőttihez képest.

Előrejelzésében Beasley is osztozik, szerinte ha valaki a „földi pokolhoz” hasonlítja a helyzetet, az nagyot téved, ugyanis hamarosan sokkal rosszabb lesz a helyzet. Korábban egy Politicónak adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy ha támogatás nélkül hagyjuk a MENA-régió országait, akkor őszre az éhínség destabilizációt fog szülni, ez pedig rövidesen újabb hatalmas migrációs hullámhoz fog vezetni.

(Borítókép: Búzát aratnak 2019. július 5-én a Csernyihivi területen. Fotó: Afp)

Rovatok