Magyarországon mostanra egy vurstlis és sörös-kolbászos ünnepből sima munkaszüneti nap lett május 1-jén. A munka ünnepét bár szokás egy kommunista hagyománynak tartani, vívmányait azonban a legtöbb dolgozó élvezi világszerte. De 2022-ben már nem a 8 órás munkanap és a heti ötnapos munkahét a fő igény világszerte: a koronavírus-járvány óta a home office lett a kötelezően elvárt jog, ahogy az internet világával a pihenés védelme is hangsúlyosabbá válik.
1886-ban a munkások jogaiért tartott, első május 1-jei békés tüntetés összecsapáshoz vezetett a rendőrséggel Chicagóban, a jelentések szerint 7 rendőr és 4 civil halt meg. Sok tüntetőt letartóztattak, és kemény ítéleteket, például életfogytiglani börtönbüntetést szabtak ki rájuk. Az erőszakban meghalt embereket a munkások „Haymarket mártírjaiként” üdvözölték.
A Haymarket-incidens nagy lendületet adott azoknak, akik a nyolcórás műszakokért, valamint a jobb bérekért és munkakörülményekért kampányoltak. Eleinte épp a nyugati világban kaptak erőre a munkajogi szervezetek, aztán az első munka ünnepét 1890-ben tartották Európában, miután az 1889. július 14-én Párizsban megalakult II. Internacionálén arról döntöttek, hogy a szakszervezetek és egyéb munkásszerveződések együtt vonuljanak fel a nyolcórás munkaidő bevezetéséért, ahol az még nem történt meg, illetve a nemzetközi szolidaritás kifejezéséért. Végül a kommunista ország nagy nemzetközi ünnepe lett május 1-ből, hogy a munkásosztályt elismerjék.
Az azóta eltelt évtizedekben a 8 órás munkaidősávok világszerte elterjedtté váltak, de mellé jöttek még olyan kiegészítő jogok, mint az ötnapos munkahét, amelyet Magyarországon későn, a Kádár-korszak végén, az 1981. április 27-én hozott kormányrendelettel fokozatosan vezettek be. Ténylegesen csak 1984-ben csökkentették 40-re a heti munkaóraszámot, ezzel lett végleges a szombat-vasárnapos hétvége. De ugyanígy a munkajog része lett a fizetett betegszabadság vagy a nyugdíjrendszer bevezetése is az elmúlt évtizedekben.
A munkajogban egyetemesnek mondható követelések nem jelentek meg az elmúlt időszakban, egészen a koronavírus-járványig. Most viszont világszerte két trend is egyre fontosabbá vált: a home office-hoz való jog, valamint az, hogy munkaidőn kívül a főnökök már csak korlátozott mértékben hívhassák, zaklathassák e-mailekkel a dolgozókat.
A 2020-ban kitört pandémia miatt sok munkáltató kényszerült arra, hogy a munkavállalóknak lehetővé tegye az otthoni munkavégzést, amire sokan rákaptak. Jól mutatja ezt, hogy a „People at Work 2022: A Global Workforce View” című jelentés – amely több mint 32 000 munkavállalót kérdezett meg az Egyesült Államokból, Indiából, Hollandiából és más országokból – azt mutatja, a globális munkaerő
kétharmada (64 százalék) azt mondta, hogy már keresett új munkát, vagy fontolóra venné, hogy új állás után nézzen, ha a munkáltatója teljes munkaidőben vissza akarja rendelni az irodába.
Magyarországon egy tavaly októberi kutatás szerint az irodai dolgozók 74 százaléka vár el hibrid munkavégzést, vagyis dolgozna több napot otthonról, és járna be az irodába dolgozni.
A másik fontos munkaerőpiaci kihívás lényege az, hogy a modern világban egyre jellemzőbb, hogy a munkaidő nem ér véget akkor, amikor a dolgozó eljön az irodából: szabadidejében munkahelyi e-mailekre, SMS-ekre kell válaszolnia. Tavaly az Európai Parlament egy olyan jelentést fogadott el, amely a későbbiekben lehetővé tenné a munkahelytől való elszakadást és a kommunikációs eszközökből való kilépést a munkaidő után.
A kapcsolódó felmérés szerint az uniós munkavállalók több mint egyharmada kezdett otthoni munkavégzésbe a járvány miatt, 27 százalékuk pedig azt állítja, hogy szabadidejében is munkahelyi feladatok ellátásával foglalkozott. A többség fő problémája az, hogy az interneten keresztül a főnökeitől a nap 24 órájában kaphat feladatot. Ez pedig pont május 1. egyik legnagyobb vívmányát teszi tönkre: hogy 8 órából álljon egy munkanap.
(Borítókép: Stefan Wermuth/Bloomberg via Getty Images)