A Magyar Bankholding elemzői szerint a gazdaság idén 5,9 százalékkal bővül, míg az infláció 8,2 százalék körül alakulhat. Suppan Gergely makrogazdasági elemzési vezető szerint a beruházások nemzetgazdasági szinten továbbra is dinamikus ütemben folytatódnak, a munkabérek pedig körülbelül 15 százalékot emelkedhetnek, annak ellenére, hogy a háború hatásai miatt nehézségekkel teli külső környezetben kell helytállnia a magyar gazdaságnak. A forint egy szűk sávban ingadozhat, már láthattuk az idei mély- és csúcspontot is.
Tavaly év végén és idén év elején a várakozásokat meghaladó mértékben élénkült a magyar gazdaság, ez alapján pedig az egész évre is a növekedési kilátások javulását várták a makrogazdasági elemzők. A háború kitörése és a megváltozott makrogazdasági környezet azonban mindent megváltoztatott: a döntően közvetett hatások negatív irányba terelik a hazai növekedési várakozásokat.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a 2022-es évre 5,9 százalékos, 2023-ra pedig 4,2 százalékos GDP-növekedést jelez előre.
Meglátása szerint elsősorban az ellátási láncok zavarai és a nemzetközi piacokról begyűrűző árnyomás testesítik meg az említett indirekt hatásokat. Az évtizedes csúcsra emelkedett infláció az európai háztartások reáljövedelmét csökkentheti, ez pedig mérsékeli az áruk és a szolgáltatások iránti külső keresletet.
A munkanélküliségi ráta további csökkenését várja Magyarországon, miközben a hazai bérek tovább emelkedhetnek. Idén a kiugró februári adat után egész évre vetítve évi 15 százalékos bérnövekedésre számítanak, eközben 4 százalékkal csökken a szociális hozzájárulási adó, ennek következtében a vállalatok által fizetendő átlagos bérköltség körülbelül 11 százalékkal nőhet.
Az átlagosan 15 százalékos béremelés hatására a háztartások fogyasztása fogja a hazai gazdaságot hajtani. A foglalkoztatás abszolút plafonja pedig az életkor
– tette hozzá Suppan Gergely.
Jelentősen emelkedhet a bérdinamika 2022-ben is, a várakozások alapján 14,9 százalékos bruttóátlagbér-növekedés várható, elsősorban annak köszönhetően, hogy közel 20 százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum, számos állami szektorban történt bérfejlesztés, valamint kifizetésre került a hivatásos állomány hathavi illetménye. A munkaerőpiac 2021-ben ismét feszessé vált, ez a trend 2022-ben tovább fokozódhat. Ennek köszönhetően pedig a minimálbér és a garantált bérminimum felett keresők esetében is magasabb bérdinamikára számítanak a Magyar Bankholding elemzői.
Úgy látjuk, hogy a foglalkoztatottak számának emelkedésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta is folyamatos mérséklődést mutathat, idén 3,3 százalékos érték várható. A kedvező munkaerőpiaci kondíciók mellett a kormányzati támogatások, többek között a családokat érintő szja-visszatérítés is megteremthetik a fogyasztás bővülésének alapjait
– mondta Suppan Gergely.
A beruházások mértéke nemzetgazdasági szinten a 2021. évi 3,8 százalék után 2022-ben 4,3 százalékkal emelkedhet. Tehát összességében továbbra is dinamikus ütemben folytatódhatnak, mivel többek közt a BMW és az akkumulátorgyártók is még csak most fognak beruházni. A kis- és középvállalatok számára pedig továbbra is elérhetők a kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint a GINOP-pályázatok is, a jelenlegi energiaárak mellett pedig az energiahatékonysági beruházások a Magyar Bankholding szerint még magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek.
A lakossági beruházásokat az 5 százalékos, új lakásokra vonatkozó áfakedvezmény visszavezetése mellett számos családtámogatási, valamint az adminisztratív és egyéb költségeket csökkentő program, illetve a lakásfelújítási támogatások is élénkítik. Az emelkedő kamatok, valamint az építési költségek meredek emelkedése azonban középtávon fékezheti a lakossági beruházásokat.
Nagyon erőteljes növekedési fázisban van még a magyar gazdaság, nem nagyon tud öt százalék alatt lenni a bővülés. Nem látunk trendtörést ebből a növekedésből. Sokkal jobban alakulnak egyes területek, mint amire számítottunk
– fogalmazott Suppan Gergely.
Az idei év első két hónapjában a magyar gazdaság már 2,07 százalék GDP-többletet tudott felmutatni. Ez az oka, hogy akármilyen számokat is tesznek közzé márciusi adatként, akkor is borítékolható, hogy az éves GDP-növekedés az első negyedévben 7 százalék felett alakulhatott.
Az ipar és az építőipar az év első két hónapjában nagyot növekedett, a vendéglátás pedig várhatóan ezután fog nagyot bővülni. Önmagában az, hogyha az eddig a pandémia által elmaradt fesztiválokat idén már megrendezhetik, a vendégéjszakák számát százezerrel növelheti, viszont az orosz–ukrán konfliktus további eszkalálódása nagyon rosszul jönne a turizmus számára. Részben magához térhet a turizmus is, bár a kínaiak még nem jöhetnek, ahogy távol-keleti látogató más országból sem sok várható.
A nettó export hozzájárulása a növekedéshez 2021-ben negatív volt, ez még 2022 első félévében is így lehet, azonban az idei második negyedévben már a kivitel is felfelé húzhatja az ipari növekedést. Az áruforgalmi egyenlegek romlanak.
A Magyar Bankholding az építőipar miatt nem húzta le annyira a GDP-növekedési előrejelzéseket.
Az építőipart nálunk most minden hajtja!
– mondta Suppan Gergely, aki szerint később még visszafoghatja a szektort az alapanyagok árának drasztikus emelkedése, sőt a kamatemelések is. Bár az új szerződésállomány volumene februárban az egy évvel korábbi időszakhoz képest még 96 százalékkal emelkedett, ebben a vásárlások előrehozása is szerepet játszhatott.
Az infokommunikációs ágazat is nagyot megy, tavaly óriási volt náluk a létszámbővülés is. A pénzügy, biztosítás, valamint a logisztikai ágazatok szintén bőven túl vannak már a válságos időszakon, azonban voltak olyanok is, amelyek még nem másztak ki a gödörből.
fontos megjegyezni, hogy jelentős működőtőke-beáramlás (FDI) van Magyarországra, gyárak épülnek, irodaberuházások zajlanak, valamint raktár- és logisztikai építkezések vannak folyamatban. 2000 milliárd forintnyi FDI érkezett 2021-ben, kicsit korábban pedig a lakástámogatások dobták meg a beruházási számokat.
A háború kitörése után a fogyasztói bizalom az infláció hatására meredeken esett, azonban az üzleti szférában pániknak nyoma sincs, hiszen az üzleti bizalom értéke gyakorlatilag semmit nem változott.
Korábban a magyar ipar jellemzően együtt mozgott a némettel, de 2018-ban valami megváltozott: a német ipar azóta szenved, miközben a magyar növekedni tud, jobban elváltak egymástól.
Érdemes tudni, hogy a magyar és a lengyel GDP már a járvány előtti szintek felett vannak, miközben a szlovákok és a csehek még mindig nem érték el a 2020 eleji értéket. Suppan Gergely még ennél is jobb hírrel tudott szolgálni: szerinte Magyarország GDP-növekedése 2022-ben is az élmezőnyben maradhat. Az Európai Unió tagállamai közül Szlovénia, Írország, Málta, Horvátország, Észtország, Görögország, Lengyelország lehet előttünk, azaz heten, míg mögöttünk 19-en, közvetlenül utánunk Olaszország, Hollandia, Ciprus, míg a sor végén az autóiparuk nagy GDP-aránya miatt Szlovákia és Németország találhatók. Fontos megjegyezni a turizmus szerepét is: a balti államokban a pandémia előtt nem volt jelentős a turizmus, ezért ők gazdasági értelemben könnyebben túltették magukat a válság hatásain. Fontos egyértelművé tenni, hogy a magyar gazdaságnak elsősorban a gáz- és az olajellátási problémák okozhatnak komoly gondot.
Az infláció mellett a turizmus már említett visszatérésének a hatása is meglátszik a kiskereskedelmi forgalom növekedésében. A külföldiek pedig, ha már itt járnak, akkor a szokásos fogyasztáson kívül vesznek maguknak még a hatósági áras termékekből is: nem hagyják ki az étolajat, a lisztet, a cukrot és persze a benzint sem, így még nagyobb mértékű a kiskereskedelmi forgalom növekedése.
A Magyarországra menekült ukránok itt költenek, a tehetősebbek megszállnak szállodában, panzióban, albérletet vesznek ki. Ezek után nem csoda, hogy a Magyar Bankholding elemzői a későbbiekben a nagyon meredek görbe laposodására számítanak.
A lakáspiacon egyszerre eshet ki a kereslet és a kínálat: mivel aki nem az első lakását veszi, hanem eladja a régit, és újat vesz, az alapból mindkét oldalon megjelenik. Ha viszont nem ad el, akkor nem is vásárol, így ilyenkor a kínálatot és a keresletet is csökkenti.
A háború kitörése óta a gáz-, áram- és olajárak jelentősen növekedtek, ami már korábban is komoly nehézségeket okozott a gazdasági élet szereplőinek. A konfliktusnak komoly hatása lehet az élelmiszer- és más nyersanyagárak emelkedésére is, ami szintén az alapanyaghiányra vezethető vissza. Öt hét alatt például 50-60 százalékkal emelkedett az élő sertés felvásárlási ára. Előbb-utóbb ez is látszódni fog a bolti árakon.
A dohánytermékek tavaly áprilisi jövedékiadó-emelése viszont már kiesik a bázisból, ez valamennyire mérsékli az infláció további növekedését. Az elemzők úgy látják, hogy a következő hónapokban
az átárazások miatt tovább nőhet az infláció, az idei évre 8,2 százalékos adatot várnak.
Az árkorlátozások fenntartása azonban jelentős ársokkot előzhet meg. Az év második felétől már enyhülhet az inflációs nyomás, míg jövőre 4,2 százalékra mérséklődhet az átlagos infláció.
Suppan Gergely szerint Angliában sokan már azt sem tudják, mivel spóroljanak. Vannak, akik már csak naponta egyszer esznek, vagy éppen arról kell dönteniük, hogy egyenek vagy inkább fűtsenek. Észtországban 19 százalék, Litvániában 15,5 százalék az infláció, Máltán pedig körülbelül 5 százalék. Tehát mit is kellene tennie az Európai Központi Banknak? Az észtek és a litvánok bizonyára azt válaszolnák, hogy az EKB emeljen kamatot, míg a máltaiak ezzel valószínűleg nem értenének egyet.
Suppan Gergely szerint Európában a kialakult magas gázárak és élelmiszerárak nem tarthatók fenn hosszú távon, ezért másfél éven belül néhány európai országban akár defláció is elképzelhető.
Véleménye szerint ami hajóval egy év alatt kikerül Ukrajnából, azt vonattal 18 év elszállítani, ezért az emiatt bekövetkező gabonahiány miatt Észak-Afrikában éhínség lesz.
Jelenleg hordónként 30 dollár nyeresége van a MOLnak azon, hogy ekkorára nőtt a Brent- és Ural-olaj árfolyama közti különbözet, ezzel tehát valamennyivel többet nyer a MOL, mint amennyit elbukik az ársapkán. Ha azonban leállítják az orosz olajimportot, akkor ez a társaság számára kedvező állapot megszűnik, és a hatósági áras üzemanyag azonnal húsba vágó kérdés lesz nekik.
A Mol „támogathatja” az ipart: benzinturizmus miatt a töltőállomások forgalma elképesztően növekszik. Korábban a Mol-kutakra külföldről is hoztak be üzemanyagot, mivel csak 130 kilométeren belül érte meg szállítani, például Pozsonyból Győrbe.
Ha lezárják a földgázvezetékeket, Suppan szerint nem tudni, mi lesz a földgáz piaci árával. Ez fontos kockázati tényező. Új LNG-terminálokat és vezetékeket kellene építenie az EU-nak, ha függetleníteni szeretnék magukat az orosz energiától, ez pedig hosszú évekbe telne, és hatalmas költséggel járna.
Idén az első negyedévben az állami bevételek 27 százalékkal haladták meg az előirányzatot, ez pedig még a tavalyi év azonos időszakának 22 százalékos túlteljesítését is felülmúlja. Többek közt a jelentősen megnövekedett infláció hatására az első negyedéves áfabevételek 25 százalékkal haladták meg a tavalyi év azonos időszaki értékét. 2021 egészében a költségvetés bevétele az előirányzatnál 2000 milliárd forinttal lett több, a bevételek idén is több száz milliárd forintos többletet ígérnek a tervezetthez képest. A folyton változó környezet miatt költségvetési kiigazításokra is szükség lehet. Ennek hatására az idei hiány az ezermilliárd forintot valószínűleg meg fogja haladni.
Suppan Gergely szavai szerint
a beruházások és a fogyasztás élénkülésével a külkereskedelem többletének csökkenésére számítunk az idei év első felében is, azonban az ellátási problémák, a chiphiány fokozatos enyhülése, valamint az új termelőkapacitások üzembe helyezése miatt a második félévben már ismét javulhat a külkereskedelmi egyenleg.
A külkereskedelmi egyenleg romlását jelenleg főleg az energiaár-különbözet okozza. A mostani környezetben Paks olcsón termel áramot, és a Mátrai Erőmű korrigált ára is alacsony, hiszen utóbbi önköltségi áron termeli ki a lignitet, de az ezzel járó pénzügyi előnyt náluk a szén-dioxid-kvóta csökkenti.
Fontos, hogy a GDP-növekedés hatására idén csökkenhet a GDP-arányos külső adósság, tehát mérséklődhet hazánk külföldnek való pénzügyi kitettsége. Az összesített GDP-arányos adósság viszont átmenetileg emelkedhet is – véli az elemző.
A Magyar Nemzeti Bank tőketartaléka 2021-ben még magas volt, de 2022-ben jelentősen csökkenhet. Az MNB kamatemelési ciklusa a Magyar Bankholding szerint 7 százalékig folytatódik, a piaci elemzők konszenzusa pedig 8 százalék. A felvázolt kamatcsúcs elérése után a magyar alapkamat 2023 közepétől újra csökkenhet.
A visegrádi négyek közül a csehek emelnek legkevésbé a kamatszinten. Korábban a kamatemelési gyakorlatukat illetően még a lengyelek is Prágához idomultak, most viszont minket követnek, hiszen a lengyel kamatszint is meredeken elindult felfelé.
A forintcsúcs és -mélypont is megtörtént már idén. A forint árfolyamában oldalazó mozgásra számítanak, arra erősítő és gyengítő tényezők egyaránt hatni fognak. Várakozásuk szerint az euró/forint keresztárfolyam az év végéig 10-15 forintos sávban fog mozogni. Az árfolyamot az Európai Bizottság által megindított jogállamisági eljárás, valamint a háború fejleményei mozdíthatják ki ebből a sávból: a háború eszkalálódása esetén újra gyengülés, tűzszünet vagy békekötés esetén erősödés várható.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)