Egyre elképzelhetőbb, hogy az Európai Uniónak az a terve, hogy a következő szankciócsomagban konkrétan az orosz nyersanyagokat veszi célba. Ezzel próbálja tovább fokozni a nyomást Moszkván, és emelni a tétet. Oroszország így komoly exportbevételektől esne el, valamint a háború egyik legfontosabb finanszírozási forrásaitól fosztanák meg.
Egyelőre úgy tűnik, hogy az orosz olajra vonatkozó embargót komolyan fontolgatják, és nem árkorlátozással vagy vámmal próbálkozna az Európai Unió. Pedig több közgazdász is felhívta a figyelmet arra, hogy jobb megoldás lenne, ha a vámokat erőltetné a Nyugat. Eddigi információk szerint az orosz olajat az év végéig tervezik betiltani, illetve teljesen kivezetni. Az eddig fokozatosan bevezetett importkorlátozások mellett.
Több kutató szerint a teljes embargó nem a legjobb megoldás.
Mivel számtalan negatív rövid és hosszú távú következménnyel járna az EU tagállamai számára is. A totális energetikai embargó feltehetően Magyarországot, Szlovákiát és Németországot rázna meg a legjobban. Így ellentmondásos helyzet alakulna ki: lehet, hogy ezeknek az országoknak a gazdasága jobban megsínylené a büntetőintézkedéseket, mint Oroszországé. Pedig Moszkva kezdett fűrészelni.
A kutatók úgy vélik, hogy a jelenleg tárgyalt terv legnagyobb hibája, hogy az átmeneti időszakban – az orosz export csökkenése miatt – az olajárak Európában és világszerte tovább emelkednének. Nem beszélve arról, hogy vannak olyan országok, köztük Magyarország is, amely feltehetőleg nem tudná megoldani a gazdasági nehézségeit.
A magasabb árak komoly fájdalmat okoznának az importáló országokban is. Az elemzések szerint ami még ennél is rosszabb, hogy a háború dinamikáját nézve az ilyen rövid távú intézkedésekre számíthattak Putyinék. Elképzelhetetlennek tűnik, hogy amikor Kremlben a háborúról döntöttek, a teljes embargót ne kalkulálták volna be.
A másik probléma az, hogy a fokozatos bevezetéssel időt kapna Moszkva arra, hogy új olajexport-stratégiákat dolgozzon ki, ezzel is csökkentve a kárait, Nyugatról nézve pedig a szankciók hatékonyságát. Sokatmondó, hogy az amerikai pénzügyminiszter óvatosságra intette az uniót az orosz olajra vonatkozó tilalmával kapcsolatban, és több közgazdász is jobb alternatívát javasol. Ami az ukrajnai helyzettől függően folyamatosan növelheti vagy csökkentheti a nyomást, sőt tagállamonként változhatna a mértéke is.
Az Orosz Energetikai exportra kivetett büntetővám minden olyan kérdést megoldana, amelyek a teljes embargó kapcsán felmerülnek.
Az elemzésekben kitérnek arra, hogy ez azonnal csökkentené az orosz bevételeket, úgy, hogy Oroszországot továbbra is arra ösztönözné, hogy nyugati vevőknek exportáljon. Ráadásul így kevesebb a valószínűsége annak, hogy Moszkva gyorsan új infrastruktúrát építene a fosszilis tüzelőanyagok harmadik országokba történő kivitelére. Hiszen folyamatosan ott lebegne a szemük előtt, hogy „ez csak egy vám”, amely egyedi alkukkal később mérsékelhető. A vámot a politikai fejlemények függvényében folyamatosan lehetne igazítani. Az elemzések arra világítanak rá, hogy az Oroszországból származó összes energiabehozatalra kivetett büntetővám jobb választás lenne, mint a fokozatosan bevezetett teljes embargó.
Kérdéseinkkel megkerestük Pletser Tamást, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzőjét, aki lapunknak elmondta: ez szerinte is nagyon jó megoldás lenne, főleg Magyarország szempontjából.
Ezt kifejezetten okos ötletnek találom, de a gáz- és olajpiacot külön kell választani. A gázpiac nem rugalmas: csak nekünk tudnak eladni, és csak tőlük tudunk venni. Viszont az olajnál más a helyzet: itt aszimmetria van, ugyanis az orosz olajkínálat bizonyos értelemben rugalmatlan
– mondta az Indexnek az Erste vezető közgazdásza. Oroszország ebben a mennyiségben, amelyben felénk szállít, máshová eladni nem fogja tudni azonnal. Más méretű hajók kellenek hozzá, távolságokat kéne módosítani, és ahová viszik, ott a finomítókat is át kéne állítani. Ezeket egy-másfél év alatt nem lehet megoldani.
Ez a rugalmatlan pozíció, amelyben Oroszország van, közgazdaságilag azt jelenti, hogy nagyon jól meg lehet adóztatni az eladót. Erre az opcióra már pontos, komoly számítások vannak, ráadásul a büntetővámoknak az az előnyük, hogy sávosan is be lehetne vezetni őket
– válaszolta Pletser Tamás. Ha sávosan van adóztatva, akkor az a politikai konfliktusok szempontjából is nagyon jó opció lehetne. A tanulmányok arra nem tesznek javaslatot, hogy a kivetett pluszvámokat hová fizetnék a vállalatok. Feltehetően a tagállamok költségvetésébe folyna be – és itt jön a képbe Magyarország.
A büntetővámokat le tudja kommunikálni a kormány, ráadásul komoly költségvetési bevételre tenne szert. Ezt nem az emberek fizetnék meg, így Orbán Viktor teljesítené az ígéretét.
Én is úgy látom, hogy a büntetővámokat le tudja kommunikálni a kormány, ráadásul komoly költségvetési bevétel lenne, amit nem az emberektől szedne be
– mondta Pletser Tamás, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a folyamatra lenne a piacnak ideje átállni. Szerinte ez a következő 2-3 évre nem lenne rossz megoldás, mert arra kényszerítenénk az oroszokat, hogy olcsóbban adják el nekünk el az olajat, és úgy látja, hogy „ez politikailag is adható lenne”.
Az egyetlen probléma ezzel Pletser Tamás szerint az, hogy
a rezsicsökkentést és egy ilyen büntetővámot a MOL már lehet, hogy nem bírna el.
Kérdéseinkkel megkerestük a kormányt is, amint megérkezik a válaszuk, cikkünket frissítjük.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2022. április 26-án. Fotó: NATALIA KOLESNIKOVA / AFP)