„Látni kell, hogy az energiabiztonság összetett kérdés, és az egy dolog, hogy mit gondol az ember értékalapon a háborúról és mi szolgálja több tízmillió közép-európai mindennapi érdekét” – fogalmazott egy interjúban Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója. Elmondta azt is, hogy a kelet-európai finomítók – mivel látja az üzemanyagmérlegeiket – hasonló problémákkal küzdenek, mint a Mol.

Hernádi szerint nem véletlen, hogy „olyan szankciókról hallani, amik csak nekünk, vagyis itt Kelet-Közép-Európában fáj, de nekünk nagyon”. Az elnök-vezérigazgató leszögezte, hogy a Mol-csoport finomítóinak zavartalan működéséhez stabil minőségű és mennyiségű kőolajellátás szükséges.

Ha átfogó orosz kőolajembargó lenne, akkor újra kell szervezni a kereskedelmi, logisztikai és technológiai folyamatokat. Még ebben az esetben is tudnánk működni, csak jóval kisebb mennyiséget tudnánk legyártani, ami állandó gázolajhiányhoz vezetne

– jelentette ki Hernádi Zsolt, hozzátéve, hogy a megfelelő helyettesítő árukat be kell szerezni, azokat el kell szállítani a finomítóba. A cégvezető adatokkal is szolgált: az alternatív kőolajok bedolgozása esetén technológiai okokból a dunai finomító 20 százalékkal, a pozsonyi 30 százalékkal kevesebb terméket tudna előállítani. Beszélt arról is, hogy már nyolc éve vizsgálják, mivel tudnák helyettesíteni az orosz olajat, és tudják is, hogy nagyjából milyen mix lenne a jó.

„Gondoljunk bele, amennyiben a jelenleg csővezetéken szállított kőolajmennyiséget tengeren kellene beszerezni, akkor naponta 100 ezer tonna árunak kell megérkeznie a horvátországi Omisaljba. Ezt megvenni, ideszállítani, kirakodni elképesztő feladat. Jelenleg kéthetente érkezik egy tanker, embargó esetén heti kettő kell, ehhez a mostani tankerflotta nem elegendő, mintegy 30-50 új hajóra lenne szükség globálisan, amihez évek kellenek” – tette hozzá az elnök-vezérigazgató.

Hernádi Zsolt elmondta, hogy ezalatt a nyolc év alatt 170 millió dollárt költöttek arra, hogy 30 százalék körül tudják finomítani a tenger felől érkező alternatív olajat.

A 100 százalékhoz 3-4 újabb év és mintegy 550 millió dollár biztosan kell. És ne feledjük, ezek redundáns beruházások. Soha meg nem térülnek

– fogalmazott a Mol-vezér. Arra a kérdésre, hogy mit tennének, ha másnap nem jönne olaj, Hernádi azt válaszolta a Telexnek, hogy igyekeznének fokozni a tengeri jelenlétüket, és még több tengerről érkező cargót vennének. „Halkan jegyzem meg, a szükséges előkészületeket már megtettük, és be is táraztunk több szállítmánnyal. És ha kell, megnyitjuk a saját vagy az ország stratégiai tartalékait, amivel több hónapig bírja az ország – de ezt azért el kéne kerülni” – tette hozzá az elnök-vezérigazgató.

(Borítókép: Hernádi Zsolt. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)