A finn jegybankelnök szerint az Európai Központi Banknak gyorsan lépnie kellene a kamatemelés irányába, hogy kezelje a szárnyaló inflációt. Már az amerikai Federal Reserve és a Bank of England szigorítási ciklusa is fokozza az EKB-ra nehezedő nyomást, hogy kövesse a példát. Eközben az EU-s központi bankok közül több már komoly kamatemeléseket hajtott végre, köztük a Magyar Nemzeti Bank is, amely 5,4 százalékra emelte az irányadó kamatot.

Egy présben vagyunk, egyrészt biztosítanunk kell, hogy a fellendülés folytatódjon, másrészt meg kell akadályoznunk, hogy a magas inflációs várakozások bebetonozódjanak és a munkaerőpiacon is tükröződjenek

– mondta Rehn a CNBC-nek, utalva arra, hogy el kellene kerülni a második körös hatásokat, tehát a béremelések okozta leértékelődést.

Ezért véleményem szerint viszonylag gyorsan a nullához kell közelítenünk, és folytatnunk kell a monetáris politika fokozatos normalizálásának folyamatát, ahogyan eddig is tettük

– folytatta Rehn, aki szerint figyelembe kell venni, hogy Oroszország ukrajnai háborúja akár véget is érhet. Úgy véli, hogy egy ezt figyelmen kívül hagyó lépés akár még nagyobb válságot okozhatna.

A világ számos központi bankjához hasonlóan az EKB is igyekszik átvezetni az euróövezet gazdaságát az inflációs hullámon, amelyet Oroszország Ukrajnában indított provokálatlan támadása csak súlyosbított. Korábban az ellátási láncok zavarai okoztak nyersanyagdrágulást.

(Borítókép: Az Európai Központi Bank [EKB] székhelye 2005. június 13-án Németországban, Frankfurtban. Fotó: Ralph Orlowski/Getty Images)