Három éve folyamatosan, de főleg azért csökken a számuk, mert lejárt az ötéves büntetésük.
Három év alatt hatvanezerről negyvenezerre mérséklődött a cégvezetéstől eltiltott magánszemélyek száma a nyilvántartásban – derül ki az Opten friss összesítéséből.
Ugyan elsősorban azért jelentős az összes eltiltott számának mérséklődése, mert épp kifutóban van az előző nagy eltiltási hullám alatt, 2015–2016-ban kiszabott, ötéves büntetések időtartama, így sok korábban érintett személy mára újra teljes jogú cégvezető és tulajdonos lehet. A céginformációs szolgáltatást nyújtó cég elemzőinek értékelése szerint azonban a hazai üzleti élet tisztulása szempontjából alapvetően kedvező, hogy 2018 óta folyamatosan csökken az újonnan eltiltottak száma is. Négy éve különféle jogsértések miatt még 13 ezer új büntetést jegyeztek be a cégnyilvántartásba, 2021-ben már csak 4076-ot.
Igaz, az elemzés arra is felhívja a figyelmet, hogy nem javult ennyivel a hazai üzleti morál, mindössze arról van szó, hogy egy jogszabály-módosítás miatt 2019-től lehetőség van arra is, hogy ne csak a maximális öt évre, hanem a jogsértés súlyától függően rövidebb időtartamra is kiszabható legyen a cégvezetéstől való eltiltás ideje.
Emellett arra is lehetőséget ad a változás, hogy az eltiltással potenciálisan érintett személyek tisztázhassák a felelősségüket, így elkerülhető a tényleges eltiltás elrendelése. De a járvány hatása is tetten érhető az adatokban: 2020 májusától ugyanis bő egy évre felfüggesztették a kényszertörlési eljárásokat, amely egyébként sokszor maga után vonja a cégvezetéstől eltiltó határozatot is.
Az elemzők azt várják, hogy a jövőben is folytatódik a főleg adminisztratív okból csökkenő trend: kifutóban van a 2017–2018-as évben ugyancsak tömegesen elrendelt ötéves eltiltások hatálya is. Igaz, ezt kismértékben ellensúlyozhatja, hogy a kényszertörlési eljárások újraindulása nyomán várhatóan ismét emelkedni fog az új eltiltások száma is.
Abban nincs nagy meglepetés, hogy Budapesten és Pest megyében a legmagasabb az eltiltottak száma, mivel a hazai társas vállalkozások több mint fele ebben a két régióban működik, amennyiben összevetik az összes, az adott megyében működő vállalkozás tulajdonosának és cégjegyzésre jogosultjának számát az eltiltottakéval.
Az Opten szerint Nógrád (7,13 százalék), Borsod-Abaúj-Zemplén (6,60 százalék) és Komárom-Esztergom megye (6,34 százalék) vezeti az eltiltási listát, ezeken a területeken hat százalék felett van az eltiltottak aránya a jelenlegi cégvezetőkhöz képest. Szintén a lista elején szerepel Budapest (5,73 százalék), Fejér és Pest megye (5,68, illetve 5,55 százalék), ami azért aggasztó, mert ezek a területek cégszám tekintetében is kiemelkedőnek számítanak.
A lista másik végén az osztrák határ menti megyék szerepelnek átlagosan 2,5–1,9 százalék közötti aránnyal. Az elemzés szerint a nyugati határszél megyéinél az eltiltottak számának vizsgálatakor is kimutatható az a jelenség, hogy az üzleti etika szintje magasabb, a problémás cégek, eljárások aránya itt alacsonyabb.