A digitális pénzügyi szolgáltatók szabályozásában mi jelenti a legnagyobb kihívást? A jegybank mi alapján dönt arról, hogy egy fizetési szolgáltatónak javasolja-e magyar leányvállalat indítását? Fogyasztóvédelmi szempontból milyen kifogásolni valókat találhatnak a digitális pénzügyi szolgáltatóknál? A Magyar Nemzeti Banknál a magyar piacon is népszerű külföldi fizetési szolgáltatókról érdeklődtünk.
Bár egyre népszerűbbek a digitális pénzügyi szolgáltatók, számos szabályozási kérdést vet fel a Revolut, a Wise és a PayPal működése. Februárban például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntött arról, hogy mivel nem rendelkezik magyarországi banklicenccel a Revolut, a nemzetközi vállalat mostantól nem férhet hozzá a forintalapú fizetési rendszerhez. A fogyasztók számára ez elsőre kedvezőtlen fejleménynek tűnhet, de a szabályozói döntések pont az ő érdekeik érvényesülését hivatottak szavatolni.
Az Index megkeresésére a Magyar Nemzeti Bank összefoglalta, hogy mik a legnagyobb nehézségek, problémák szabályozói oldalról az ilyen új digitális fizetési szolgáltatóknál. A jegybank elsőként a határon átnyúló hitelintézeti működési forma jelentette kihívást nevezte a legfontosabbnak: ilyen a litvániai Revolut Bank UAB és a luxemburgi PayPal (Europe) S.á r.l. Esetükben ugyanis a cégek működését nem az MNB, hanem egy másik EGT-tagállamban székelő jegybank/pénzügyi felügyelet engedélyezi és ellenőrzi. Így például a cégek tőkeerejét, belső folyamatainak szabályozottságát, személyi, tárgyi feltételeinek meglétét, informatikai, illetve a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás kiszűrésére vonatkozó biztonságosságát közvetlenül nem látják.
A határon átnyúló hitelintézet működését a székhelye szerinti (home) jegybank vagy pénzügyi felügyelet jelenti be a fogadó (host) ország felügyeletének, azaz itthon az MNB-nek. A magyar jegybank regisztrálja azt, s egyúttal tájékoztatja a vonatkozó szabályokról, így az ügyfelek védelmére vonatkozó rendelkezésekről, különösen a tájékoztatási kötelezettségekről, az üzletszabályzat követelményéről, és az egyes pénzügyi szolgáltatások nyújtásának szabályairól.
Az MNB közlése szerint mivel a határon átnyúló hitelintézetnek nincs adatszolgáltatási kötelezettsége a host felügyelet felé, az MNB ez alapján (hacsak nem kér külön eseti adatot a home felügyelettől vagy közvetlenül az adott határon átnyúló hitelintézettől) nem rendelkezik információval arról, hogy
Emiatt a Revolut vagy a Paypal esetében az MNB fogyasztóvédelmi felügyelési intézkedési jogköre rendkívül korlátozott. Ha a pénzügyi intézmény megsérti vagy bizonyíthatóan fennáll annak a veszélye, hogy megsérti a Magyarországon hatályos előírásokat vagy a jegybank hiányosságot észlel, akkor a magyar jegybank csak jelzést küldhet a home felügyelet részére, hogy az intézkedjen az ügyben. Viszont ha a bejelentés helye szerinti hatóság nem teszi meg a szükséges intézkedéseket az észlelt szabálysértés megszüntetése érdekében, akkor az MNB az Európai Bankhatóságtól (European Banking Authorityt, EBA) kérheti, hogy intézkedjen.
A magyar jegybanknak ezen túl kizárólag végső esetben, csak akkor van önálló intézkedési jogköre, ha a szabályellenes helyzet fennállása súlyosan veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását vagy az ügyfelek érdekeit.
Ilyen helyzetben az MNB önálló fogyasztóvédelmi intézkedést is hozhat, amivel párhuzamosan tájékoztatnia kell a kinti hatóságot az intézkedésről és annak indokáról, illetve meg kell szüntetnie az eljárást, ha az olyan reorganizációs intézkedést fogad el, amely kezeli a szabálysértést vagy a jogsértés megszűnik.
A magyar jegybanknak lehetősége van arra is, hogy nyilatkozattételre szólítsa fel vagy adatokat kérjen be az adott határon átnyúló hitelintézettől, ha hiányosság észlel, vagy felmerül a jogsértés gyanúja, netán egy fogyasztó kérelmezi ezt.
A hatályos törvények szerint az ilyen külföldön működő, de itthon is elérhető hitelintézetek esetében a panaszkezelésnek magyar nyelven kell zajlania (kivéve, ha az ügyfél és a pénzügyi intézmény, illetve a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, utalványkibocsátó eltérő nyelvben állapodtak meg). Az MNB emellett a határon átnyúló hitelintézettől is elvárja, hogy – a hazai pénzügyi szervezetekkel azonos módon –
Az MNB azt közölte az Indexszel, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a Revolut és a PayPal jellemzően nem tettek alávetési nyilatkozatot a magyar Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) előtt, mely akadályozhatja a fogyasztói jogosultságok érvényesítését, az EGT-tagországok közötti bíróságon kívüli nemzetközi (FIN-Net) vitarendezést.
Egy másik kihívás a határon átnyúló intézményekre vonatkozó betétbiztosítási vagy egyéb garanciális jellemzőkhöz kapcsolódik.
„A határon átnyúló kártalanítás probléma esetén hitelintézetek esetében a székhely szerinti ország betétbiztosítójának (és nem a fogadó ország betétbiztosítójának, Magyarországon az OBA-nak) a kizárólagos felelőssége és annak forrásaiból történik meg, az OBA ebben nem működhet közre. Határon átnyúló pénzforgalmi (ilyen a belgiumi Wise Europe SA), illetve elektronikuspénz-kibocsátó intézmények (ilyen a litvániai Revolut Payments UAB) esetében ugyanakkor az általuk átvett pénzeszközök védelmét nem a betétbiztosítási rendszer látja el, hanem a vonatkozó EU-s előírásokon alapuló jogszabályok egyéb módon biztosítják” – közölte a jegybank a portálunkkal.
Lényegében ez azt jelenti, hogy az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az ügyfelek pénzét a saját pénzeszközeitől elkülönítve kezeli, és minden esetben biztosítja, hogy az általa kibocsátott elektronikus pénz fedezete 100 százalékban rendelkezésre álljon. Ez megtörténhet úgy is, hogy például egy hitelintézet által vezetett letéti számlán helyezi el a szóban forgó tételt. A gond az, hogy mivel ez a védelmi rendszer nem biztosítási jellegű, így ha valamilyen oknál fogva a 100 százalék fedezettséget mégsem biztosítanák, úgy nincs – egy, az ügyfélen és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményen kívüli – harmadik fél, amelyik „biztosítóként” az ügyfél felé helyt állna.
Mindezek alapján az MNB elvárja, hogy egy határon átnyúló hitelintézet önálló itthoni leánybankként folytassa tevékenységét abban az esetben, ha az immár jelentős – akár több százezer fős – magyarországi lakossági ügyfélkörrel rendelkezik, a pénzforgalmi szolgáltatásokon túl tervezi vagy már elindította hitelezési tevékenységét is.
„Az ügyfelek érdekében és a pénzügyi rendszer stabilitása érdekében ez különösen is szükséges akkor, ha a korábbiakban a magyarországi ügyfelet érintő fogyasztóvédelmi problémák merültek fel az adott intézménynél” – tájékoztatta lapunkat az MNB.
Rákérdeztünk arra is, hogy a jegybank szerint a többi szolgáltatónál is adottak-e a feltételek ahhoz, hogy náluk is javasolják a jövőben magyar leánybank létrehozását, ahogy a Revolut esetében. A jegybank közlése szerint egyelőre nem tudnak olyan, jelentős magyarországi ügyfélkörrel rendelkező határon átnyúló hitelintézetről, amelyik betétgyűjtési és/vagy hitelnyújtási tevékenységet végez vagy végezne, így egyelőre csak a litván szolgáltató esetében tapasztalták a problémát.
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy fogyasztóvédelmi szempontból milyen kifogásolnivalókat találhatnak a felsorolt digitális pénzügyi szolgáltatóknál. Ezzel kapcsolatban az MNB a Revolutot emelte ki, és azt írta meg nekünk, hogy „a Revolut Payments UAB 2021 áprilisi, a hazai hitelintézeti törvényt sértő – s az intézmény által rövidesen visszavont – egyes ATM-es tranzakciókat, illetve a nemzetközi utalásokat érintő egyoldalú díjemelése, az intézmény honlapján a hiányos magyar nyelvű tájékoztatás, az élőhangos magyar nyelvű ügyfélszolgálat meglétének hiánya, vagy esetlegesen egyes magyarországi ügyfelek számlaösszegeinek bizonytalan időre (akár több hónapra, nagyobb összegek esetén is) történő indoklás nélkül zárolása bizonyosan nem szolgálják a hazai ügyfelek érdekét, biztonságát. Ezek a jelenségek is azt bizonyítják, hogy az ügyfelek érdekében mielőbb szükség van a Revolut Bank UAB önálló leánybanki engedélyezési folyamatának elindítására.”
(Borítókép: Bődey János / Index)