Az amerikai védelmi minisztérium legnagyobb beszállítói a Lockheed Martin, a Raytheon Technologies, a Boeing, a Northrop Grumman és a General Dynamics. Ezen vállalatok vezérigazgatói áprilisban elismerték: profitálni fognak a védelmi kiadások növekedéséből. A Lockheed, a Northrop Grumman és a General Dynamics részvényeinek árfolyama 12-15 százalékkal emelkedett az orosz–ukrán háború kezdete óta.
Kathy Warden, a Northrop Grumman vezérigazgatója jó és rossz hírekkel is szolgált: nagyobb keresletre számít a fegyverrendszerek iránt, de a globális ellátási lánc problémái negatívan hathatnak a bővülő termelésükre.
Jelenleg az a kérdés, hogy hogyan tudjuk a termelést a készletek feltöltéséhez méretezni
– nyilatkozta a vezérigazgató a Financial Times beszámolója alapján.
A nagyvállalatok most várhatóan fel fogják pörgetni a termelésüket, hogy kielégítsék mind az amerikai, mind az európai kormányok megnövekedett keresletét. Viszont ellátási problémáik, munkaerőhiányuk és inflációs problémáik vannak, és ezek mind hátráltathatják a termelés növelésére irányuló erőfeszítéseket.
Greg Hayes, a Raytheon vezérigazgatója szerint nehéznek bizonyult új, nem oroszországi titánforrások megtalálása, és hogy a Stinger-rakéta elektronikáját újra kell tervezni, mivel „egyes szükséges alkatrészek már nem kaphatók a kereskedelemben”.
A Stingerek és a Javelinek – mindkettő vállról indítható rakéta – az ukrajnai konfliktus emblematikus fegyvereivé váltak. A védelmi erők ezeket használják leggyakrabban az orosz páncélosok és helikopterek ellen. Mark Cancian, a Pentagon volt tisztviselője szerint Amerika Stinger-készletének egynegyede Ukrajnába került át. Az amerikai elnök nem olyan régen a Lockheed-gyárba utazott, hogy a Javelineket népszerűsítse.
Az Egyesült Államok több mint 5500 ilyen tankelhárító rakétát küldött eddig Ukrajnának.
„Globálisan folyamatban van egy paradigmaváltás, ami a nemzetbiztonságot illeti, és több szövetségesünk is ígéretet tett arra, hogy ennek következtében növeli a védelmi kiadásaikat” – nyilatkozta Kathy Warden. A Northrop Grumman vezérigazgatója szerint ez lehetővé teszi számukra, hogy 2023-ban gyorsuló ütemben növeljék a bevételeiket.
Olaf Scholz német kancellár nemrégiben felforgatta országa évtizedes védelmi politikáját: bejelentette, hogy egy 100 milliárd eurós katonai alapot hoz létre, és elkötelezte magát amellett, hogy a hadipari kiadásaikat a NATO által is megkövetelt, az éves GDP 2 százalékára emelik meg.
A Biden-kormányzat által javasolt 773 milliárd dolláros 2023-as védelmi költségvetés várhatóan tovább emelkedik majd a kongresszus végleges jóváhagyása előtt, mivel a potenciális biztonsági fenyegetések köre kiszélesedett és összetettebbé válik. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint a legnagyobb katonai költekező ország az Egyesült Államok volt 2021-ben,
a globális védelmi kiadások 38 százalékát költötték el.
A fegyvervásárlási szerződések a Pentagon kiadásainak 58 százalékát teszik ki, ami 20 éve a legmagasabb szint. Ez 421 milliárd dollár, aminek a 36 százaléka az öt nagy vállalathoz került, szemben az 1990-es 19 százalékkal.
Az európai fegyvergyártók széles kínálattal rendelkeznek, viszont a szakértők szerint nincs elég ipari kapacitás ahhoz, hogy a kereslet kielégítéséhez szükséges fegyvertermelési szintet elérjék. Így az európai kormányok az amerikai vállalatoknál kilincselnek az új arzenálfejlesztések miatt.
(Borítókép: Az ausztrál hadsereg katonái Javelin rakétát lőnek ki 2019. május 9-én. Fotó: WILLIAM WEST / AFP)