Oroszország korábban arra figyelmeztetett, hogy az olaj betiltása „katasztrofális következményekkel járna a világpiacra nézve”. Oroszország a világ harmadik legnagyobb kitermelője az USA és Szaúd-Arábia után. A szankciók bejelentése előtt Oroszország nyersolajexportjának mintegy fele Európába irányult. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai szerint Szlovákia és Magyarország tavaly kőolajimportjuk 96, illetve 58 százalékát Oroszországból kapták. Valóban megállna a magyar finomítás, ha nem kapnánk orosz olajat?
Feltehetőleg az olajra könnyebb alternatív beszállítókat találni, mint a gázra. Ennek az oka az, hogy olajat viszonylag könnyen lehet hajóval szállítani, nem kell hozzá kötött infrastruktúra. Ráadásul ebből a nyersanyagból jelenleg a legnagyobb tartalékfelszabadítás történik a történelem során. Amerika is elrendelte az olajkészletekből a nagyobb mértékű felszabadítást, és kifejezetten presszionálja Szaúd-Arábiát, hogy ők is növeljék a termelésüket.
Magyarország tekintetében egyre gyakrabban beszélünk arról, hogy az orosz olajat – amit uráli olajnak is neveznek – kikeveréssel is elő lehet állítani. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója nemrég úgy fogalmazott: nyolc év alatt 170 millió dollárt költöttek arra, hogy 30 százalék körül tudják finomítani tenger felől érkező alternatív, nem orosz olajat.
Történelmi adottságok miatt a Mol tulajdonában lévő finomítók – a százhalombattai, a pozsonyi és a rijekai – az orosz típusú olajra lettek kialakítva, optimalizálva. Ilyen nyersanyagot csak több termék kikeveréséből lehetne előállítani. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és a kormány többi tagja a napokban többször is hangoztatta, hogy az olajembargó csak abban az esetben fogadható el Magyarország számára, ha a vezetéken érkező orosz olajat a szankció nem érinti. Ugyanakkor az orosz olaj, amely a vezetéken keletről érkezik, más fajtájú, típusú olajból kikeverhető.
Más-más fajtájú és típusú olaj van más-más olajmezőkön. Egyszerűen más anyagok vannak benne, más az összetételük. Különböző típusú benzint vagy végterméket lehet előállítani ezekből. Hazánkban is legalább öt típusú olajat különböztetünk meg egymástól. Amikor egy finomítót ráállítanak valamilyen típusra, az azt jelenti, hogy azzal a fajtával tud a legnagyobb hatékonysággal dolgozni, és más mennyiségben lehet benzint előállítani az optimális nyersanyagból. Az orosz olajat, amelyre ki lettek alakítva a finomítók, készen vásárolja meg a Mol – olyan formában, amire ki lettek alakítva a finomítók.
A dolognak az a lényege, hogy ezt ki lehet keverni máshonnan is. A kikeverésnek a költsége viszont így a vállalaté lenne
– nyilatkozta az Index kérdésére Holoda Attila energetikai szakértő. Szerinte a kikeveréshez szükséges tartálykapacitás a rendelkezésre áll, és 2013-tól a vállalat komoly beruházásokat is végzett, hogy tudjon megfelelő mennyiségben fogadni más típusú olajat. A szakértő úgy látja, hogy ráadásul hazánkban a szakemberek is adottak, és összességében „a Mol finomítóinak nagyon magas a komplexitásuk”. Az elmúlt évtizedben a százhalombattai finomítót folyamatosan korszerűsítették, és sok térségből képes olajat fogadni.
Az az állítás, hogy súlyos hátrány, hogy Magyarországnak nincs tengeri betáplálása, szerintem nem igaz. Nem fontos maga a tengeri betáplálás, ha egy csővezetéken megkapjuk az olajat. Magyarország olajellátása nagyon jó helyzetben van, kaphat olajat számos irányból.
– Ezt már Szabó György mondta el lapunknak, aki korábban (1994–1995 között) a Mol vezérigazgatója is volt. Minden folyamat a kereskedőknél kezdődik. Ők választják ki, hogy milyen olajat hozzanak a tartályhajók. Ezt előre, pontosan meg lehet határozni, és ahol lefejtik, ott van már egy keverési lehetőség is, majd később a kikötőkben is lehet finomítani – állítja Szabó György. Azért kevernek már ott helyben, mert vannak olyan olajfajták, amelyek nem kompatibilisek egymással.
Tehát lehet már ott olyan olajat venni, amely optimális vagy ahhoz nagyon közeli minőségű a finomítóinknak.
Amikor megérkezik a kívánt nyersanyag Százhalombattára, ott még mindig tovább hangolhatják. Ráadásul szakértők szerint Százhalombattán világszinten is kiválók a mérőműszerek, tehát egy „nagy flexibilitású finomítóról beszélünk”. Ha nem olyan olajat finomítanak, amelyre teljesen optimalizálva vannak a finomítók, akkor is fel tudják dolgozni. Igaz, kevesebb benzint és dízelt termelnének így ki, jóval több maradékkal.
Nem lenne egyszerű dolog nem orosz olajat fogadni, de megoldható lehetne. Most a politika sodorja az eseményeket, de ezek a kérdések nem ilyen fekete-fehérek. Az az ország, amely két finomítóval kooperálhat, hálás helyzetben van. Hiszen amíg az egyiket átállítják, addig a másik tud működni
– fogalmazott Szabó György. A szakértő szerint, ha a Barátság kőolajvezetéket, amely Százhalombattára, a Barátság II. vezetéket pedig, amely Pozsonyba megy, összehangolnák, akkor még diverzifikáltabb lehetne az ellátásunk. Korábban, a 2014-es krími háború során is készült a Mol, hogy ne csak egy beszállítótól tudjon nyersanyagot fogadni.
A mostani kérdés inkább az, hogy megtéríti-e az Európai Unió azokat a költségeket, amik arra kellenek, hogy a finomítóink nagyobb hatékonysággal tudjanak nem orosz olajat fogadni.
Alkudozunk most a Bizottsággal, hogy ha fizetnek érte, akkor mégis csak tudunk úszni. Alapvetően az látszik, hogy az átállással kapcsolatos többletköltségeket a magyar kormány egy magáncég mellé állva megpróbálja elkérni.
– Ezt már Holoda Attila mondta lapunknak. Szerinte ez egy olyan kérdés lehet, amelyben az Európai Bizottság megpróbál a kisebb ellenállás felé menni. Ennek a végén a Mol fog örülni, mert át fognak állni, és az Európai Unió ezt meg fogja valamilyen módon finanszírozni az elemző szerint. Így a Mol nyeresége végül biztosított lesz.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)