Mintegy 22 százalékos áremelkedést érzékelt a lakosság a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint, szemben a hivatalos, 9,5 százalékos áprilisi inflációs adattal. Ez részben statisztikai okokra, részben viszont a megfigyelési módszertanra vezethető vissza – közölte a kutatóintézet az MTI-vel.
Az ezer háztartás körében elvégzett, reprezentatív felmérés eredményeivel kapcsolatban a kutatók megjegyezték: a lakosság érzékelése nem tényeken, például árfelírás vagy kérdőív, hanem érzékelésen alapszik, melyeket a közelmúlt eseményei jelentősen torzíthatnak. Mint írják,
az eltérésben annak is szerepe van, hogy a KSH a két évvel korábbi súlyoknak megfelelően súlyozza össze a megfigyelt árakat, ami torzítást okoz az eredményeknél.
Különösen, ha egyes, nagy volumenű termékek ára, mint például az üzemanyagé, gyorsan változik, illetve a kiválasztott reprezentánsok (944 áru és szolgáltatás) és a ténylegesen vásárolt termékek köre eltér – jegyezték meg.
A GKI szerint további eltérést okozhat az is, hogy az árakat felíró munkatársak a sokféle, közel azonos termék közül melyik árát jegyzik fel.
Az elmúlt négy évben a hivatalos és a felmérésből származó, érzékelt infláció különbsége havi átlagban a 11 százalékpontot is meghaladta, az olló ugyanakkor folyamatos nyílik. Mindez azzal együtt igaz, hogy 2021 közepétől kezdve mindkét mutató erőteljes emelkedést mutatott.
A GKI az Európai Bizottság számára végzett reprezentatív felmérésében havi rendszerességgel felméri a lakosság körében a következő 12 hónapra várt fogyasztói áremelkedést is.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)