A magyar gazdaság növekedési képessége erős, az első negyedévi GDP-növekedés a jegybank adatai szerint nyolc százalék fölötti lehetett, ebből kiindulva kedvezők a kilátások, az egész évre négy százalék körüli növekedés benne van a magyar gazdaságban – mondta a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy csütörtöki szakmai konferencián Budapesten.
A Világgazdaság által rendezett Bankszektor 2022 című konferencián Virág Barnabás, a jegybank alelnöke elmondta, hogy
az infláció emelkedése az áprilisi 9,5 százalék után a jelentős átárazások miatt folytatódik, a 2022. évi átlagos infláció 9-10 százalék körül lehet, ez alapján pedig az európai középmezőnybe fogunk tartozni
– tette közzé az MTI.
Folytatódik a monetáris szigorítás, az alelnök szerint az agresszív szakaszból a fokozatosság felé kell elmozdulnia a jegybanknak. Az infláció ellen elhúzódó küzdelemre kell készülni, a csúcsot az idei harmadik negyedévben érheti el a mutató.
A bankrendszer felkészült volt, és a koronavírus-válságban is megőrizte stabilitását. Likviditását, tőkeellátottságát, hitelezési aktivitását tekintve a járvány előtt és után is jobb helyzetben volt, mint a 2008-as válságot övező időkben. A sikeres hazai válságkezelés alapja a hitelezés volt
– mondta helyzetértékelésében a jegybank alelnöke.
A magánszektor banki hitelállományának bővülése Magyarországon volt a legmagasabb, az MNB 11 ezer milliárd forinttal segítette az újjáépülést. A világban romlottak a növekedési kilátások a háború kitörése után, miközben az infláció általánosan emelkedik.
Már nincs vita arról, hogy az átmeneti helyett a tartós szót kell-e használni az inflációra. Globálisan ez tankönyvileg stagflációs közeg. A tét az, hogy a kemény vagy a puha földet érés forgatókönyvet fogja-e megvalósítani a világ. A gazdaságtörténeti tapasztalatok alapján jelentős kockázata van a kemény, megrázó földet érésnek. A makrogazdasági egyensúlyok helyreállítását a költségvetéssel kell kezelni, ez segítheti majd a folyó fizetési mérleget is
– fogalmazott Virág Barnabás.
Az inflációs közegben a jegybank alelnöke kulcskérdésnek nevezte a megtakarítások védelmét. A lakossági betéti kamatok még mindig nem emelkedtek eléggé,
márciusban a lakossági lekötött betétek átlagos kamatlába 3,5 százalék volt, ez 2,5 százalékkal elmarad az indokolttól,
a vállalati kamatok 4,9 százalékos átlagszintjét megfelelőnek nevezte. A betéteseknek ez vagyonveszteség, legalább a vállalati kamatokhoz hasonló, ötszázalékos szintet el kellene érnie a lakossági betéti kamatoknak is.
A jegybank alelnöke kitért arra, hogy a változó kamatozás kockázatot jelent, de messze nem akkora probléma, mint amekkora a GDP húsz százalékát érintő devizahitelezés volt. Ez a mostani kockázat meglátása szerint rendszerszinten kezelhető. Azt is hozzátette, hogy a kamatstop célzott hosszabbításáról is lehetne gondolkodni. A háborús kockázatnak leginkább a teljes vállalati hitelállomány hat százalékában érintett vegyipari és fém alapanyagot felhasználó cégek vannak kitéve – becsülte Virág Barnabás.