Amikor februárban Oroszország megtámadta Ukrajnát, a Nyugat egy sor pénzügyi szankciót vezetett be, még az orosz központi bank devizatartalékát is célkeresztbe vette. Abban a pillanatban, ahogy átlépte az első orosz katona az ukrán határt, a rubel árfolyama zuhanni kezdett, majd az orosz központi bank kamatot emelt, tőkekontrollt vezetett be, és likviditást juttatott a bankrendszerébe. De a szerencse éppen annyira forgandó, mint az orosz gazdaság aktuális helyzete – ahol ma konjunktúra van, ott holnap könnyen lehet recesszió.
Bár Oroszország devizatartalékainak egy része továbbra is be van fagyasztva, az ország még mindig naponta mintegy 1 milliárd dollárt termel az energiaexportjából. Moszkva már nem küld havi részletes – mindenki számára elérhető – statisztikát, de az adatokból arra lehet következtetni, hogy az import valóban csökkent a büntetőintézkedések hatására, viszont az orosz export nemhogy stagnál, még növekedett is.
Putyin rekordméretű kereskedelmi többletet tud letenni arra a sokat emlegetett, roppant hosszú asztalra, amihez oly sok európai vezető elment még az év elején.
Május 9-én Kína arról számolt be, hogy az Oroszországba irányuló áruexportja áprilisban több mint negyedével csökkent az egy évvel korábbihoz képest, míg a Moszkvából származó importja több mint 56 százalékkal nőtt. Németország márciusban 62 százalékos havi visszaesést jelentett a Moszkvába irányuló exportban, importja pedig mindössze csak 3 százalékkal csökkent. Ha jobban megnézzük az orosz külkereskedelmi mérleget, akkor a becslések szerint az orosz import mintegy 44 százalékkal csökkent a háború óta, míg az export nagyjából 8 százalékkal nőtt.
Az orosz gazdaság jelenlegi helyzetéről az Index megkérdezett egy szakértőt, aki egy nemzetközi pénzintézetben kifejezetten Oroszországgal foglalkozik. Szerinte feltehetően ez a külkereskedelmi trend az év végéig fennmaradhat, mivel a szankciók hatására 50 százalékkal is visszaeshet az ország importja – ráadásul a vásárlóerő a következő években is zsugorodhat. Az oroszországi gazdasági elemző szerint exportoldalról nézve az idei év erős maradhat, habár a potenciális olajembargó az orosz olajexport 50 százalékát is érintheti.
A kilátások abban a tekintetben nem egyértelműek, hogy az embargó esetében – a jogi és logisztikai akadályok következtében – milyen módon alakulhatna át a kereskedelmi partnerek szerkezete. Az biztos, hogy időbe telik majd átpozícionálni az olajexportot, miközben az olaj értékesítési ára is várhatóan érdemben csökken majd
– nyilatkozta az Indexnek a neve elhallgatását kérő szakértő. Az Economist elemzésében úgy látja, hogy az import részben két ok miatt omlott össze:
Az általunk megkérdezett pénzintézeti szakértő szerint már márciusban érezni lehetett a negatív hatásokat. Ezek az év második felére még inkább felerősödhetnek, hiszen az orosz termelés az import leállása miatt egyre komolyabb nehézségekkel küzdhet meg. A szakértő szerint az adatokból arra lehet következtetni, hogy az import már márciusban 40 százalékos visszaesést mutathatott. Az exportban pedig 2022 végére mutatkozhat érdemi csökkenés – ahogy az EU esetlegesen elkezd leválni az orosz olajimportról.
Kína, India és más ázsiai országok már 2013 óta trendszerűen nagyobb részt hasítanak ki az orosz külkereskedelemből.
Minden valószínűség szerint ez a továbbiakban folytatódni fog. Más nemzetközi elemzők szerint a szankciók növelik Oroszország kereskedelmi többletét, és így hozzájárulnak a háború finanszírozásához. Vannak, akik szerint viszont a pénzügyi szankciók hatékonysága elérte a határait. Most a kereskedelmi szankciókon a sor, de az ilyen intézkedéseknek idő kell, mire elérik a hatásukat.
Az EU által kilátásba helyezett olajembargó az orosz olajexport 50 százalékát érintené. Miközben az unió importfüggősége ebben a relációban vizsgálva csupán 25 százalékos. A következő és egyben legkomolyabb lépés a gáz lehet. Ezenkívül a továbbiakban elsősorban a pénzügyi szektort érinthetik a szankciók: még több bank és még keményebb intézkedések jöhetnek az Egyesült Államok vezetésével – az orosz gazdasági szakértő szerint:
pénzügyi tekintetben az orosz gazdaság sokkal jobb állapotban van, mint volt 1998-ban, amikor a legutóbbi államcsőd és bankválság volt. Az államadóssági ráta a GDP 20 százaléka alatt van, az orosz jegybank még mindig hozzáfér a tartalékai 50 százalékához, miközben az orosz nemzeti vagyonalap likvideszköz-állománya 60-70 milliárd dollárra rúg. Az infláció bár magas, de ezt a jegybank kontroll alatt tartja, eddig a »bankroham« is elkerülte a pénzügyi rendszert.
Így rövid távon tehát csekély az esély egy tényleges államcsődre. Hosszú távon nagyobb valószínűsége van az államcsődnek az ország teljesítményének „szisztematikus eróziója” miatt. Hosszú évek gazdasági zsugorodása vagy stagnálása viszont elképzelhető lehet: a technológiai import ellehetetlenülése, a logisztikai és pénzügyi kihívások fennmaradása, a csökkenő adóbevételek, a fogyasztói bizalom visszaesése és így az alacsonyabb lakossági fogyasztás, valamint a fosszilis energiahordozók iránti, globálisan mérséklődő igény miatt.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. május 9-én Moszkvában a győzelemnapi katonai parádén. Fotó: Kirill KUDRYAVTSEV / AFP)