Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 8,2, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 8,0 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az orosz–ukrán háború hatásai nem érződnek az adatokon.
Az előző negyedévhez képest 2,1 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint. A növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, de leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, a kőolaj-feldolgozás, illetve a villamos berendezések gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős.
A jelenleg elérhető adatok szerint ez az egyik legmagasabb növekedés az Európai Unióban.
Az elemzői várakozásokat messze felülmúlva, 8,2 százalékkal nőtt a hazai GDP az első negyedévben, míg 2,1 százalékkal bővült a tavalyi negyedik negyedévhez képest. A növekedéshez Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint három ok vezetett. Egyrészt a tavalyi utolsó negyedév igen erős áthúzódó hatásai, másrészt a negyedévben tapasztalt robosztus ágazati növekedések, harmadrészt az egy évvel ezelőtti, járványhullám elleni lezárások miatt egyes szektorok igen alacsony bázisa.
Az első negyedévben érdemben gyorsulhatott a háztartások fogyasztása, döntően a nagy volumenű transzferek és a kimagasló bérdinamika miatt, azonban a bázishatások szintén hozzájárultak a fogyasztás felpattanásához, mivel az egy évvel ezelőtti lezárások miatt visszaesett a fogyasztás. A beruházások szintén részben az egy évvel ezelőtti alacsonyabb bázis miatt mutathattak élénkülést – derül ki Suppan Gergely elemzéséből.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint nagyon erős adat érkezett, de figyelembe kell venni, hogy a bázis értéke, amihez viszonyítunk, alacsony volt – tehát a tavalyi évben még a lezárások miatti alacsony szintről megyünk felfelé.
Az adatokból az látszik, hogy a lakossági fogyasztás hajtotta fel ennyire a GDP-t. Ezt az szja-visszatérítés szintén segíthette, de az építőipar is jól teljesített
– nyilatkozta lapunknak a K&H Bank vezető elemzője. Szerinte az év hátralévő részében biztos, hogy lassulás vagy stagnálás lesz, ez volt a csúcs. Hiszen a globális kockázatok továbbra is maradnak.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint az adatok nagyon erősek lettek, és azt illetően senkiben nem volt kétség, hogy a mostani adatok még kiemelkedően jók lesznek. Szerinte két ok miatt lettek az adatok ennyire jók:
Szinte minden szektorban volt növekedés, de elsősorban az ipari teljesítmény és a szolgáltatások nőttek, ennek az oka Török Zoltán szerint is az első negyedévben kiemelkedően magas jövedelemkiáramlás volt.
Nagy kérdés, hogy a következő negyedév adataiban mit okoz a háború. Akkor már biztosan látni fogjuk a hatásokat. Egyelőre nem látszik, hogy a költségvetési kiigazításnak milyen hatása lesz, illetve az inflációs kilátások sem túl rózsásak, ennek még nem tudjuk, milyen hatása lesz a lakossági fogyasztásra
– nyilatkozta az Indexnek a Raiffeisen Bank vezető elemzője. Ráadásul szerinte a Kínában tomboló járvány miatti lezárások változatlanul fennmaradnak. Ennek a hatását sem látjuk még. A Magyar Bankholding is a következő negyedévekben már lassulást vár, részben bázishatások, részben a háború negatív hatásai miatt.
Jó hír érkezett ma reggel, 8,2 százalékkal erősödött a magyar gazdaság az év első három hónapjában – kezdte Varga Mihály pénzügyminiszter. Szerinte ez azt jelenti, hogy továbbra is válságálló a magyar gazdaság, a kormányzati intézkedések eredményesen „tompították” az orosz–ukrán háború hatásait.
A növekedéshez szinte minden ágazat hozzájárult: jól teljesített az ipar, az építőipar, a pénzügyi szektor, de a magas foglalkoztatásnak és a béremelésnek köszönhetően a kiskereskedelem és a turizmus is erősödni tudott
– fogalmazott a magyar pénzügyminiszter, aki felhívta arra a figyelmet, hogy a jelenlegi adatok szerint hazánk továbbra is az uniós növekedési rangsor élmezőnyében van.
A háború és a szankciók hatásai azonban a magyar gazdaság növekedését is veszélyeztetik
– emelte ki a Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint a kormány azon fog dolgozni, hogy biztonságos növekedési pályán tartsa a gazdaságot, és megvédjék az elért eredményeket.
(Borítókép: Varga Mihály. Fotó: Trenka Attila / Index)