Az ukrajnai háborúra adott példátlan nyugati gazdasági szankciók recesszióba lökték Oroszországot. Az infláció két számjegyűre gyorsult, és jelentős importnövekedés nélkül súlyos válságba kerülhet – értékelték az orosz gazdaság helyzetét az orosz állami VEB fejlesztési bank közgazdászai.
Noha az orosz gazdaságot 2014 után, amikor is Moszkva annektálta az addig Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, arra készítették fel, hogy ellenálló legyen a nemzetközi szankciókkal szemben, most mégis bedőlni látszik a pénzügyi bunker. A nyersanyagfüggő gazdaság recesszióba süllyedt a két számjegyű infláció közepette, miután Oroszország február 24-én több ezer katonát küldött Ukrajnába, ami olyan átfogó szankciókat váltott ki a Nyugat részéről, amelyek elszigetelték az orosz gazdaságot és pénzügyi szektort.
Most már az állami fejlesztési bank, a VEB közgazdászai is arról írtak friss jelentésükben, hogy azáltal, hogy például az Egyesült Államok, az Európai Unió és Japán technológiai exporttilalmat vezettek be Oroszországgal szemben, a gazdaság modernizálásához szükséges eszközök már most hiányoznak. De a termelési függetlenség sem megy a nyugati technológiai megoldások nélkül.
Az orosz gazdasági miniszter a múlt héten azt mondta, hogy az orosz gazdaság előtt álló fő kihívások az ellátási lánc megszakadása és az import jelentős csökkenése. A drasztikus visszaesést egyelőre csak megbecsülni lehet, de az orosz gazdaság importvisszaesését a CentroCreditBank elemzője, Jevgenyij Szuvorov már áprilisban 70-80 százalékosra becsülte.
Oroszország elszigeteltségének mértéke sokkoló. És ennek szörnyű következményei lehetnek
– idézi Szuvorovot a Reuters, amely a SWIFT-tilalommal sújtott VEB Bank elemzését is feldolgozta.
Az orosz gazdaság a hibrid háború körülményei között című jelentésben a VEB nem említette külön az ukrán konfliktust, de azt mondta, hogy Oroszországnak háborús gazdaság helyett „a szabadság és a felelősség mozgósítására van szüksége”. Az elemzők szerint a jólét, az oktatás, az egészségügy, a tudomány és a technológia fejlesztésébe kell befektetni. A VEB közgazdászai úgy látják, hogy a gazdaság meglehetősen nagy potenciállal rendelkezik a rövid és középtávú sokkokkal szembeni ellenálló képesség tekintetében, de új hosszú távú politikát kell kialakítani.
Oroszország arany- és devizatartalékai 600 milliárd dollár felett voltak, mielőtt Moszkva megkezdte az általa „különleges katonai műveletnek” nevezett ukrajnai akciót, de a nyugati szankciók miatt az orosz államkassza mintegy felét befagyasztották. A VEB szerint így feleslegessé vált a devizatartalékok felhalmozása, mivel azok hozzáférhetetlenek, kevés a lehetőség arra, hogy ezekkel támogassák a gazdaságot.
A VEB közgazdászai közölték, hogy a 2021-es 4,7 százalékos GDP-növekedés után 2022-ben 10,2 százalékkal zsugorodik a bruttó hazai termék az alapforgatókönyv szerint, az infláció pedig 8,4 százalékról 18,7 százalékra gyorsul.
Várakozásaik szerint az orosz jegybank az irányadó kamatrátát 12 százalékra emelheti. Egyelőre a nyersanyagexport tartja a lendületet az orosz gazdaságban, de mint látszik a becslésekből, a recessziót ez sem állítja meg.
A rendelkezésre álló reáljövedelmek a VEB alapforgatókönyve szerint idén 9,2 százalékkal csökkennek. Mindez azt jelenti, hogy az átlag orosz emberek életszínvonala jelentősen romolhat, főként a folyamatosan emelkedő fogyasztói árak miatt. Vlagyimir Putyin elnök számára ez azért lehet kedvezőtlen fejlemény, mert évek óta ígérte az életminőség javulását, de mindeddig ezt nem sikerült teljesíteni.
(Borítókép: Egy férfi sétál bezárt üzletek előtt egy moszkvai bevásárlóközpontban 2022. március 9-én. Fotó: Konstantin Zavrazhin / Getty Images)