Az Európai Bizottság szerdán bemutatta 300 milliárd eurós (114 875 milliárd forintos) tervét, hogy az EU már 2030 előtt leválaszthassa magát az orosz fosszilis energiahordozókról. Jut belőle infrastruktúrafejlesztésre, alternatív energiaforrások igénybevételére, de még energiahatékonyságra is.
Az Európai Bizottság és az EU-tagállamok több hete nem tudnak dűlőre jutni a hatodik szankciós csomagról, amelyet Oroszországra vetnének ki az ukrajnai háború miatt. A legnagyobb vita a különböző energiahordozókra kivetett embargók körül van: Magyarország például ellenzi, hogy az orosz nyersolaj-behozatalt korlátozzák, míg a földgázvásárlás letiltásával több tagállamnak vannak fenntartásai.
Mint arról korábban írtunk, már a múlt héten jelezte az Európai Bizottság, hogy napirenden van egy támogatási programról szóló javaslatcsomag is, amely segítené a tagállamokat, hogy leváljanak az orosz olajról vagy földgázról. Szerdán pedig Ursula von der Leyen, az EU végrehajtó testületének elnöke be is mutatta a terveit:
a következő években 300 milliárd eurót (114 875 milliárd forintot) fizetne ki Brüsszel a tagállamoknak, hogy segítse őket az energetikai átállásban.
A válaszlépés célja, hogy azonnal alternatív fosszilistüzelőanyag-források után kutasson az EU, miközben fokozza a környezetbarát energiára való átállást, és ösztönözze az energiahatékonysági beruházásokat. A programnak csak egy része újdonság: a klímaváltozás elleni harc miatt már 2030-ig jelentős forrásokat bocsátottak a helyreállítási alapból ilyen célokra, de az ukrajnai háború miatt most még égetőbb lett a kérdés.
A REPowerEU elnevezésű terv egy dokumentumcsomag, amely jogi szabályozásokat, ajánlásokat, iránymutatásokat és stratégiákat tartalmaz az energetikai átmenethez.
A program négy pillérre épül:
„Ma egy újabb szintre emeljük ambícióinkat, hogy a lehető leggyorsabban függetlenítsük magunkat az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól” – mondta Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke a bejelentéskor a Politico szerint. „A REPowerEU segíteni fog nekünk abban, hogy több energiát takarítsunk meg, hogy felgyorsítsuk a fosszilis tüzelőanyagokról való fokozatos lemondást, és ami a legfontosabb, hogy új léptékű beruházásokat indítsunk el” – fogalmazott a politikus.
Az orosz energiáról való gyors elmozdulás a blokk gazdaságait sújtaná, ezért a Bizottság szerint a tagállamok a fogyasztók és a vállalkozások védelme érdekében átmenetileg meghosszabbíthatják az áramár-szabályozást, és közösen vásárolhatnak földgázt is.
Az Európai Bizottság 2030-ra 45 százalékra kívánja emelni a zöld energia arányát az EU energiamixében a jelenlegi 40 százalékos cél helyett. Ezt többek között a megújulóenergia-projektek engedélyezési eljárásainak egyszerűsítésével érnék el – ami az iparág egyik legnagyobb kihívása –, valamint támogatnák, hogy 2029-ig minden új lakóépületre napelemeket kelljen telepíteni.
Brüsszel szerint a blokk idén 60 milliárd köbméter orosz gázt tud helyettesíteni – ez jelentős csökkenés, mivel tavaly 155 milliárd köbmétert importáltak a tagállamok. Ezt úgy érik el, hogy más szállítóktól, például az Egyesült Államoktól, Egyiptomtól, Izraeltől és az öböl menti országoktól vásárolnak földgázt, több biometánt termelnek, míg a szén- és atomerőműveket hosszabb üzemidővel működtetik.
A remények szerint 2030-ra 35 milliárd köbméter biometán és 20 millió tonna hidrogén lesz a piacon, amelyet az EU is felhasználhat.
A bizottság emellett a 2030-ra kitűzött kötelező energiamegtakarítási célt 9 százalékról 13 százalékra kívánja növelni, és az emberek kevesebb energiafelhasználásra való ösztönzése révén 5 százalékkal csökkenteni kívánja az olaj- és gázkeresletet.
A REPowerEU finanszírozására szánt pénz nagyrészt az EU helyreállítási és alkalmazkodóképességi eszközéből (RRF) származik majd. Sok tagállam esetében ez újratervezést igényel majd, noha a program eleve támogatta a zöld energiás beruházásokat és az energiahatékonysági fejlesztéseket.
Magyarország esetében az RRF-ből járó 2100-2500 milliárd forintból egyelőre egyetlen cent sem érkezett meg, mert jogállamisági aggályok miatt a helyreállítási terveket egyelőre nem fogadták el az Orbán-kormánynak.
A bizottság most közölte, hogy az országok hozzáférhetnek az eszköz keretében rendelkezésre álló 225 milliárd eurós, fel nem használt hitelhez. További 20 milliárd eurónyi támogatás az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében 250 millió kvótaengedély eladásából származna. Az országok emellett jogosultak lesznek arra, hogy a kohéziós politikai alapjaik legfeljebb 12,5 százalékát és a mezőgazdasági alapok 7,5 százalékát a REPowerEU-projektekre fordítsák.
A tagállamoknak aktualizálniuk kell a gazdaságélénkítési programjaikat, hogy azokban szerepeljen egy, az orosz energiáról való lemondásról szóló fejezet. A pénzt az energiahatékonyság növelésétől kezdve a határokon átnyúló villamosenergia- és gázösszekötők kiépítésén át a zöld technológiákban dolgozók képzéséig mindenre fordíthatják majd, hogy egyszerűbb legyen az átállás.
Magyarország esetében ezzel Brüsszel akár rá is bólinthatott arra, hogy a most 2027-ig szóló uniós költségvetési időszakra hozzájusson pluszforrásokhoz, amelyet Szijjártó Péter külügyminiszter korábban feltételül szabott ahhoz, hogy a budapesti vezetés ne vétózza meg az orosz olaj behozatalára vonatkozó embargót. A külügyér akkor 15-18 milliárd eurós tételt közölt az Európai Bizottsággal, mivel ekkorára becsüli a kormány a magyar gazdaságot érő kárt, ha bevezetik az energiahordozókra vonatkozó korlátozásokat.
A javaslat csak akkor valósulhat meg, ha minden EU-tagállam kormánya támogatja az új programot.
(Borítókép: Ursula von der Leyen 2022. május 18-án. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency via Getty Images)