Meglehetősen sok, a jövőbeli nyugdíjasok helyzetét és kilátásait érintő javaslatot is tartalmaz az MNB csütörtökön bemutatott Fenntartható egyensúly és felzárkózás vitairata – írja a Napi.hu, amely összegyűjtötte, hogy a Matolcsy György vezette jegybank pontosan milyen módon alakítaná át a rendszert a versenyképességet és a költségvetési fenntarthatóságot szem előtt tartva.

Első elemként azt javasolják, hogy emeljék a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalás után járó nyugdíjbónuszt, mivel a legtöbben a korhatár betöltésekor azonnal kilépnek a munka világából. A jegybank ezért is javasolja, hogy emelkedjen a túldolgozás után járó évi hatszázalékos bónusz a juttatásoknál.

Ide kapcsolódik, hogy az MNB azt javasolja, hogy a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz kapcsolják. Hasonló módszert már több nyugat-európai országban alkalmaznak (ez jellemzően a korhatár emelkedésével járt).

A nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatát is ajánlják, mert nagyon erősen számítanak a nyugdíjba vonulás előtti utolsó évek béremelései. A helyettesítési ráta az MNB szerint hamarosan elérheti a 94 százalékot, vagyis nem lesz sokkal alacsonyabb a juttatás összege, mint az utolsó fizetésé. Ez nem ösztönöz a munkában maradásra.

A nyugdíjszabályok átalakítása a gyerekvállalás támogatását is javíthatja a vitairat szerint. Bár a termékenységi ráta az EU-n belül hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben, még mindig nem érte el a népesség fenntartásához szükséges 2,1-es szintet. Lényegében pluszt adnának a nyugdíjrendszerben azoknak, akik gyermeket vállaltak.

De javasolják, hogy a kormány orvosolja azt a problémát, hogy a két gyermeket felnevelő nők 15, míg a három gyermeket felnevelő nők húsz százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjban részesülnek, mint gyermektelen kortársaik. Erre lehetőség szerintük, hogy vegyék figyelembe a gyerekek járulékfizetését vagy a családi adózást is a juttatás kiszámolásakor.

(Borítókép: Bődey János / Index)