Több mint 70 ezer ukrajnai menekült érkezett Ausztriába a háború kitörése óta, de sokan a szigorú bürokráciára és a nem megfelelő ellátásra, valamint a hiányos segélycsomagokra panaszkodnak.
Az ukrajnai háború elől menekülve több millió család új élet reményében Nyugat-Európába menekült. Mintegy 70 ezer család utazott Ausztriába, ahol az anyagi és lakhatási támogatások mellett számos kedvezményes programot és segélycsomagot hirdettek meg a rászorulóknak. A beígért segítség azonban, úgy tűnik, több szálon elakadt, legalábbis erre panaszkodnak sokan a Der Standard szerint.
Több ukrajnai nő ugyanis azt állítja, hogy 6 hete pénz nélkül tengődnek Bécsben, és a kifejezetten bürokratikus körülmények a munkavállalást és az ingatlankeresést is nehezítik.
Három hónappal a háború kezdete után Ausztriában ugyanis még mindig tárgyalnak azokról a programokról, amelyek megkönnyítenék az ukrajnai menekültek bonyolult helyzetét.
Továbbra sincs megállapodás például az alapellátási rendszerben a kiegészítő jövedelem határértékeiről – amelyet a 70 ezer menekült kétharmada igénybe vesz.
A segély felvétele mellett tehát ők jelenleg havi 110 eurót kereshetnek, ennél nagyobb összeg esetén elveszítik az ellátásukat és a szállásukat is. (Összehasonlításképpen: Ausztriában a kereskedelemben például heti 9-10 órás munkával nagyjából 500 eurót lehet keresni – a szerk.)
Ezenfelül az egyik legnagyobb probléma, hogy a menedékjogra és a kiegészítő védelemre jogosultakkal ellentétben még családi pótlékra sem jogosultak.
A Der Standard által megszólított ukrajnai menekültek emellett a menedékhelyeken kapott ételekre is panaszkodnak, szerintük ugyanis jobb lenne, ha saját maguk főznének, ahhoz azonban pénzbeli segély kellene, de azt nem kapnak.
Az osztrák kormány már hetekkel korábban bejelentette, hogy megkönnyítik a munkavállalást az ukrajnai menekültek számára, ezért a 2009 óta érvényben lévő kék kártyával támogatják őket.
Ez a kártya a nem EU-s állampolgárokra vonatkozó bevándorlási munkavállalási engedélyek kiadásának módja. A kékkártya-irányelv megszabja, hogy milyen belépési és tartózkodási feltételeknek kell megfelelniük harmadik országbelieknek (és családtagjaiknak) ahhoz, hogy magas képzettséget igénylő uniós munkahelyen kezdhessenek dolgozni.
A lap által megszólaltatott menekültek elmondták, hogy a probléma forrása elsősorban az, hogy meg kell várniuk a társadalombiztosítási kártyájukat, mielőtt elmehetnének az Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz, és regisztrálhatnák magukat álláskeresőként. Az úgynevezett „e-kártya” kiállításához viszont lakcím szükségeltetik, amelyre így külön szabályok vonatkoznak.
A Simmering Rzehakgasse nagy szükségszállója egyébként egyike azoknak a bécsi létesítményeknek, ahol az újonnan érkezők néhány éjszakát tölthetnek, hogy eldöntsék, Ausztriában maradnak-e, vagy továbbutaznak.
Sokan hetek óta arra várnak, hogy áthelyezzék őket az alapellátásba, hogy munkát kereshessenek, és saját jövedelemre tegyenek szert. A szálláson ugyanis nincs korlátlan ellátás, az odaérkezők hetekig vehetik csak igénybe a szolgáltatásokat
– mondta a lapnak Katharina Ebhart-Kubicek, a Bécsi Szociális Alap szóvivője.
Az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint 2022 végéig több mint 8 millió ukrán fogja elhagyni az otthonát. Eddig közel 5 millióan indultak útnak, azonban csaknem 1 millióan vissza is tértek szülőhazájukba.
(Borítókép: Ukrajnai menekült gyerekek szállnak fel egy Grazba tartó vonatra Lengyelországban 2022. március 16-án. Fotó: Christoph Reichwein / Picture alliance / Getty Images)