Fővárosunknak óriási túlsúlya van a magyar gazdaságban. A helyzet ilyen szempontból lassan száz éve változatlan. A központi vízfej és a vidék között egyre nagyobb a különbség. Hogy pontosan mekkora, arra rendre rávilágítanak az Eurostat éves jelentései − írja a Növekedés.hu.

Az Európai Unió alá tartozó Eurostat minden évben közzéteszi azokat a részletes gazdasági adatokat, amelyek alapján össze lehet mérni, hogy az egyes EU-s régiókban mekkora az életszínvonal. A legfrissebb számok, amelyek a 2020-as állapotokat mutatják be, pár hete jöttek ki.

Az Eurostat a GDP-adatokat egy fiktív pénznemre, a PPS-re (Purchasing Power Standard) is átszámolja. Erre azért van szükség, mert az egyes országokban sokszor nagyok az árkülönbségek. Az eltérő árszínvonalakat a PPS teljesen lefejti és megmutatja, hogy mekkora a tényleges életszínvonal.

A PPS terén Budapest olyan városokat előz meg, mint Bécs, Berlin vagy Madrid. Nem csak mi állunk ilyen jól. A közép-kelet-európai országok nagyvárosai is szépen teljesítenek.

A ranglistán Prága ott van az élbolyban, nem sokkal lemaradva Luxembourgtól, Brüsszeltől és Dublintól, a járvány előtt még a dobogó második helyén álltak. A mi térségünkben a gazdaságok jellemzően fővárosközpontúak. A vidéki régiók általában le vannak szakadva. Ezzel szemben Németországban például szinte minden régióban az uniós átlag fölött élnek az emberek.