Rishi Sunak brit pénzügyminiszter részben a nagy energiacégekre kirótt különadóból ad majd összesen 15 milliárd fontnak megfelelő támogatást a háztartásoknak a megélhetési válságban. A brit tervek hasonlítanak Orbán Viktor napokban tett bejelentéséhez.
Masszív segélyt kapnak a brit háztartások az égbeszökött energiaárak közepette − részben a gáz- és olajcégekre kivetett különadóból. Rishi Sunak pénzügyminiszter azt mondta, hogy a korábbi 200 font visszatérítendő segélyt minimum 400 fontra (180 ezer forintra) emelik, és nem kell majd visszaadni.
Az, amit a kormány ad, azonban messze nem oltja ki az áram- és gázszámlák drágulását. Csak összehasonlításul: egy átlagos háztartás éves energiaköltsége az idén eléri majd az évi 2800 fontot (jelen árfolyamon 1,3 millió forintot) úgy, hogy októberre ismét 800 fonttal (370 ezer forinttal) feljebb tolják az árplafont − azaz ennyivel emelkedhet az éves számla. Áprilisban egyszer már 700 fonttal (320 ezer forinttal) emelték a plafont, és kisebb mértékben tavaly októberben is.
Azt, hogy a kormány tegyen valamit, hevesen követelték, mivel mint más országokban, Nagy-Britanniában is brutálisan megugrott az infláció. A drágulás már 7-9 százalék körül jár az idén a célként meghatározott 2 százalékhoz képest.
Sunak a parlamentben közölte, hogy a kormány mégis az olaj- és gázcégekre kivetett különadó mellett döntött.
Ezt annak ellenére lépte meg, hogy a konzervatív képviselők keményvonalas csoportja azzal bírálta, hogy amit tesz, az nem egyeztethető össze a konzervatív gondolkodással.
Sunak ezért
nem is „különadónak”, hanem „ideiglenes és célzott energiaprofit-járuléknak” titulálta, amit elvesz az energiaóriásoktól.
Ezzel azt is igyekezett kivédeni, hogy azt lehessen mondani, hogy a másik oldal, az ellenzéki Munkáspárt eredeti különadós javaslatát valósította meg. A különbséget azzal magyarázta, hogy az ő tervében van egy kedvezmény arra az esetre, ha a cégek új befektetéseket hajtanak végre.
A brit pénzügyminiszter által elmondottak nagyon hasonlítanak Orbán Viktor szerdai bejelentéséhez, miszerint nyolc szektorban vezetnek be különadót a 2022-es nyereségre vonatkoztatva. A telekommunikációtól az energetikai szolgáltatókon át egészen a gyógyszerellátókig kivetett ágazati pluszterhek kivetését azzal érvelte meg Nagy Márton frissen kinevezett gazdaságfejlesztési miniszter, hogy ezek a területek a mostani válságfélelmektől terhes időkben is növelni tudták profitjukat, mivel ki tudták használni a magas inflációs környezetet, a megnövekedett alapanyagárakat, vagy épp számukra kedvező módon változtak az emberek fogyasztási szokásai.
Visszatérve a szigetországhoz, a brit statisztikai hivatal (ONS) beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt tizenkét havi fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 9 százalékkal emelkedett a márciusi 7 százalékos növekedés után.
Az áprilisi tizenkét havi inflációs ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött Nagy-Britanniában. A statisztikai hivatal beszámolója szerint azonban a modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb 1982-ben volt a múlt havinál gyorsabb az éves brit infláció.
(Borítókép: Egy gázfeldolgozó üzem a Rampside-ban, Barrow közelében az Egyesült Királyságban. Fotó: Ashley Cooper/Construction Photography/Avalon/Getty Images)