A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint fenn kell tartani a kedvezményes adózást az önfoglalkoztatóknak, valamint az alacsony egzisztenciájú vállalkozásoknak, de úgy, hogy bezáruljanak azok a kiskapuk, amiket sokan visszaélésre használnak.
Parragh László szerint ha megmarad ez az adónem, 12-ről 18 millióra emelkedhet az éves bevételi plafon. A tételes havi adó mértéke viszont tíz éve változatlan, ezért kiigazításra szorul.
Az év végéig hátralévő időt az kata módszertani átalakításának alapos kidolgozására kellene fordítani, ezért sem logikus egy évközi változtatás bevezetése
– erről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszélt a VG-nek. Parragh szerint utóbbi ráadásul a kapcsolódó adminisztrációs terhek miatt „többet vinne, mint hozna”, ezért ő azt támogatja, hogy jövő januártól induljon el az új rendszer.
Hogy ez végül a kata megszüntetése vagy radikális újratervezése lenne, arról Parragh szerint még korai lenne dönteni:
Mindkét megoldás mellett és ellen is szólnak érvek. A módosítás kockázata, hogy az új szabályozás vajon milyen vállalkozói hozzáállást vált majd ki. A kivezetéssel pedig visszamegyünk a startmezőre, az adózóknak ismét be kellene lépniük egy adónembe, amire a hajlandóság kérdéses. Azonban ha véget is ér a katázás, a helyére lépő adónak azonnal meg kell jelennie, hogy senkit ne érjen kár.
Az MKIK elnöke aláhúzta, hogy mindkét elgondolás azon alapszik, hogy fenn kell tartani a kedvezményes adózást az önfoglalkoztatóknak, valamint az alacsony egzisztenciájú vállalkozásoknak, de úgy, hogy bezáruljanak azok a kiskapuk, amiket sokan visszaélésre használnak. Ennek a körnek az aránya a 430 ezer katás adóalany 20-30 százalékát is elérheti. Ez akár 100 ezer főt is jelenthet – tette hozzá.
Szerinte az elsődleges probléma a rejtett foglalkoztatás. Arra is van példa, hogy egy nemzetközi cég magyarországi vezetője a fizetésének egy részét katásként veszi fel. Ennek ugyanis jóval alacsonyabb az adóterhe, mint a hagyományos alkalmazotti státusznak. Ugyanakkor a jelenlegi kataszabályozás hosszú távon az egyéneknek sem kedvez – tette hozzá.
A fő szabály szerint 50 ezer forint mértékű tételes havi adóval például a »nők 40« kedvezményes nyugellátáshoz való jogosultság elfelejthető, hiszen katázva két évet kell ledolgozni egy teljes évnyi nyugdíjszolgálati időhöz
– mutatott rá Parragh László, aki úgy véli, hogy ideje valorizálni az adószintet, mert az 2013 óta változatlan, az inflációt sem követte. A kata adóját érdemes lenne valamiféle sarokponthoz kötni, ami lehet az infláció vagy a minimálbér is.
Amennyiben marad a kata, annak a jogszerűen katázók továbbra is nyertesei lesznek – mondta a kamara elnöke. Hozzátette: a döntéshozók nyitottak arra, hogy az eddigi 12 milliós éves bevételi plafont 18 milliós szintre emeljék. Viszont az egy megrendelőhöz normál adózás mellett engedélyezett, éves 3 milliós számlázási maximum csökkenhet. Szerinte ezzel akadályozható az az ügyeskedés, hogy a főállású munkavégzés egyéni vállalkozói jogviszonyban történjen.
Az MKIK a Pénzügyminisztériummal közösen létrehozott munkacsoportban csatornázza be a vállalkozói oldal véleményét a döntéshozatali folyamatba.
Átalakított formában, de megtartaná a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) a kisadózó vállalkozások tételes adóját annak esetleges megszüntetése helyett. A budapesti kamara a katába építené a minimálbér változásait, és olyan automatizmusokat integrálna a rendszerbe, amelyek csökkenthetnék a visszaélés lehetőségét.