Kedd hajnalra megszületett a döntés: az Európai Unió tagállamai embargót vezetnek be az orosz kőolajra olyan formában, hogy ez a kontinensre érkező csővezetékeket nem fogja érinteni. Jelenleg ez egy döntéstervezet, konkrétan elfogadott dokumentum nem áll rendelkezésre.
Hetek óta tartottak az egyeztetések az Európai Unióban a hatodik, Oroszországgal szembeni szankciócsomagról. Ez részben azért volt, mert történelmi okok miatt a kelet-európai országok jelentősen kitettek az orosz kőolajexportnak, azon belül is a vezetéken érkező, Ural típusú kőolajnak. Hétfőn az lett az eredményük a hosszas tárgyalásoknak, hogy kompromisszum alakult ki. Jelenleg most egy tervezetet fogadtak el, a részletek még nem ismertek.
AZ BIZTOS, HOGY A HATODIK SZANKCIÓ ELLENÉRE MAGYARORSZÁG ENERGIAELLÁTÁSA BIZTOSÍTOTT ABBAN A FORMÁBAN, AHOGY EDDIG ÉRKEZETT.
Tehát a tisztviselőknek és a diplomatáknak még meg kell állapodniuk a technikai részletekben, és mind a 27 országnak hivatalosan el kell fogadnia a szankciókat, a nagykövetek szerdán találkoznak ez ügyben.
A most kihirdetett szankciós csomag többek között megtiltaná a tagállamokba tengeri úton szállított nyersolaj és kőolajtermékek vásárlását Oroszországból. Ez „azonnal kiterjed az Oroszországból származó kőolajimport több mint kétharmadára, elvágva ezzel háborús gépezetének egyik hatalmas finanszírozási forrását”, ami egyben „maximális nyomás Oroszországra” – ahogy az Európai Tanács elnöke, Charles Michel nyilatkozott az éjszakai sajtótájékoztatón.
A szankcióból eddig megismert részletek szerint hazánkba továbbra is érkezhet az Ural-nyersolaj a Barátság-kőolajvezetéken. Talán az biztosan kijelenthető, hogy Magyarország – de részben Szlovákia és Csehország is – időt kapott arra, hogy leváljon az orosz nyersanyagforrásról, így 2024-ig biztosan importálhatnak olajat a Barátság-vezetéken keresztül.
Tehát Magyország csővezetéken keresztül importálhat orosz nyersanyagot.
Orbán Viktorék további garanciákat kaptak arra az EU vezetőitől, hogy az Ukrajnán keresztül érkező csővezetékek megszakadása esetén segítséget kapunk más tagállamoktól – ebben a paktumban kifejezetten fontos lesz, hogy ténylegesen mi kerül írásban elfogadásra –, ha valami probléma adódna a szállítás kapcsán. A Napi.hu értesülései szerint
Magyarország esetében is élni fog egy fokozatos olajbehozatali korlátozás a vezetékes szállítmányoknál, ha kidolgozzák a garanciákat a vészhelyzeti importra. Vagyis hosszabb időkeret van az orosz olaj leépítésére, de ennek már egy része 2022-re is érvényes lehet. A részletszabályokat azonban később pontosítják.
Olaszország legnagyobb finomítója, amely a Lukoil irányítása alatt álló svájci székhelyű Litasco tulajdonában van, továbbra is vásárol orosz nyersolajat. A kelet-németországi leunai finomító, amelynek többségi tulajdonosa a francia TotalEnergies is fog vásárolni orosz olajat. Németország legnagyobb finomítója, amely 24 százalékban az oroszok tulajdonában van, továbbra is Ural típusú nyersolajat fog vásárolni a német PCK Schwedt finomítóval együtt.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedd kora reggel egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy „hamarosan visszatérhetünk a vezetékes olaj fennmaradó tíz százalékának kérdésére”. Ha sor kerül egy újabb büntetőintézkedésre – a hetedik szankciós csomagra –, az nagy valószínűséggel már nem fogja érinteni az orosz gázt, hiszen ebben a kérdésben már Európa tejesen rugalmatlan a piacon, az olaj beszerzésére viszont több opciójuk is van a tagállamoknak.
A Bloomberg információi szerint a harmadik országokba irányuló uniós eszközökkel, például hajókkal, tankerekkel, vasúton történő olajszállítással kapcsolatos biztosítások tilalmát is előterjesztették. De ez csak az intézkedések elfogadása után hat hónap múlva lép életbe a korábban javasolt három hónapos átmenet helyett. Ebben a kérdésben is perdöntő, hogy mi lesz konkrétan leírva. Lényegében így EU-s szereplők az államszövetségen kívüli országok esetében sem vehetnek részt az orosz olajkereskedelemben.
Néhány országnak hosszabb lesz az átmenet a tengeri szállításra szánt olajra is. Bulgária esetében 2024 júniusáig vagy decemberéig tartó időszakot irányoztak elő, míg Horvátország mentességet kaphat a vákuumgázolaj behozatalára, amelyet többek között benzin és bután előállítására használnak.
Magyaroroszág pedig vezetéken keresztül importálhatja az Ural típusú olajat.
Ezt Orbán Viktor úgy értékelte, hogy az ismert nemzetközi körülmények miatt „kibírhatatlan lett volna számunkra, ha drágább olajjal kell működtetnünk a magyar gazdaságot”. A magyar miniszterelnök szerint most egy „olyan megállapodást hoztunk tető alá, amely kimondja, hogy azok az országok, amelyek az olajat csövön keresztül kapják, továbbra is a régi feltételekkel folytathatják a gazdálkodásukat”. Tehát Orbán Viktor szemszögéből ez sikerként könyvelhető el, és úgy is kommunikálja.
Szerintem Orbán Viktor nagyon jól kihasználta ezt a helyzetet. Látta, hogy a szavazatára szükség van, és abban pedig igaza van, hogy egyszerűen nem tudunk gyorsan leválni az orosz olajról. Feltehetően nagyon tág időkorlátot kapott erre
– nyilatkozta az Indexnek Gaál Gellért, a Concorde energetikai szakértője.
Nagyon sok minden a részleteken fog múlni. „Érdekes, hogy magáról az anyagi kompenzációról nem tudni semmit” – fogalmazott lapunknak Pletser Tamás, az Erste közgazdásza, gáz- és kőolajipari szakértője. Hiszen eddig a magyar kormány kommunikációjából nem derül ki, hogy a Mol finomítóinak átállítását támogatja-e az EU egyáltalán forrással. Az még nem világos, hogy a továbbértékesítés lehetséges lesz-e a Mol számára, ez is a részletes szabályzásból fog kiderülni. Nagyon valószínű, hogy korlátozni fogják ezt – nyilatkozta lapunknak Pletser Tamás, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a nyersolajtermékkel ellentétben a nyersolajban mindig kimutatható az eredet.
Gaál Gellért szerint Magyarország számára megoldódott a probléma: „A Molnak megmarad a többletprofitja, amelynek egy részét adó formájában az állam beszedi, emellett az ársapka finanszírozása is biztosítva van.”
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az Európai Tanács elnöke, Charles Michel arról tájékoztatott, hogy az Európai Unió új szankciós csomagja „más, kemény intézkedéseket” is tartalmaz:
Berkes Rudolf, a Political Capital elemzője fontosnak tartja, hogy az olajembargó ügyben egyelőre csak a legfelső szintű uniós döntés született meg. A pontos részleteket a tagállamok nagyköveti értekezletén fogják a hét közepén pontosítani. A szakértő szerint a magyar fél felnagyította a szokásos uniós egyeztetés folyamatát, és a tagországi gyakorlattól szokatlanul kivitte a vitát a nyilvánosság elé. A célja nyilvánvaló, hiszen a rezsicsökkentés védelme érdekében akarta mindezt kommunikálni.
Magyarország mellett a szlovákok és a csehek is csövön át jutottak eddig az orosz olajhoz, és annyiban álltak mellénk, hogy ők is jelezték, valóban nehézségeket okoz számukra a gyors átállás, de szemben Budapesttel ők kompromisszumkészebben álltak ehhez, mi viszont az egyeztetés folyamán végig keménykedtünk
– nyilatkozta lapunknak Berkes Rudolf, aki még azt is megemlítette, hogy Bulgária sincs könnyű helyzetben, hiszen nem csövön, hanem hajón szállítják a kőolajat, ráadásul az importáló bolgár vállalatban orosz érdekeltségek is vannak. Lengyelország és Németország mint a legnagyobb gazdaság – amely orosz kőolajat importál – már elkezdte a leválást, és azt ígérik, az év végéig teljesen leállítják az orosz olaj vásárlását.
„A magyar kormány elérte, hogy maradjon a vezetékes szállítás, ez a követelése valóra vált. Ugyanakkor az átállás támogatására, a teljes magyar energetikai rendszer korszerűsítésére kért uniós pénzekre semmit nem mondott Brüsszel. Tehát egyelőre időt nyert a magyar vezetés a mostani döntéssel, méghozzá jelen állás szerint határozatlan időre” – hangsúlyozta Berkes Rudolf, a Political Capital elemzője.
Lapunk megkérdezte Feledy Botond külpolitikai szakértőt is, aki szerint Ursula von der Leyen előreszaladt, amikor előre bemondta ezt a csomagot. Szerint ezért keletkezett ez az egy hónapos diplomáciai csata.
Brüsszeli szinten nem magyar győzelemként van kezelve, szokásosan mindenki úgy ment haza, hogy győzött. Ha számszerűsíteni kell, akkor Magyarország rengeteget spórolt a Molnak, és Ursula von der Leyen szempontjából is győzelem lett.
Feledy Botond szerint az észtek és a lengyelek a hetedik szankciós csomagot kezdték el lebegtetni. Szerinte nem lesz egy hónapon belül újabb szankciós csomag, de azt el tudja képzelni, hogy szimbolikus jelleggel személyes büntetőintézkedések lesznek. Hiszen Washington azt már megcsinálta, hogy az érzékeny technológiákat szankcionálta. Szerdára nem elképzelhetetlen, hogy megszületik a hivatalos dokumentum, de a színfalak mögött még biztos, hogy lesznek pengeváltások.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin. Fotó: Sergei Guneyev / Sputnik / AFP)