A német vállalatok továbbra is jó befektetési célpontnak tartják Magyarországot. Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozta kedden a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 2022. évi konjunktúrajelentésének bemutatásán.
A magyar pénzügyminiszter elmondta: a megkérdezett német vállalatok 88 százaléka most is Magyarországon valósítaná meg a beruházását, ez az arány a legmagasabb a konjunktúrafelmérés kezdete, 1995 óta.
Varga Mihály kiemelte:
a magyar–német gazdasági kapcsolatok válságállók és stabilak, HAZÁNKNAK Németország továbbra is az egyik legfontosabb gazdasági partnere.
Tavaly a két ország közötti teljes áruforgalom 11,6 százalékkal nőtt, az idei év első két hónapjában pedig 12 százalék feletti a bővülés az előző év azonos időszakához képest – ismertette a pénzügyminiszter az MTI beszámolója szerint. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyképesség szempontjából fontos területeken is a régiós átlagnál kedvezőbbnek ítélik a helyzetet a Magyarországon működő német cégek, például a magyar infrastruktúra-ellátottság, a kutatás-fejlesztési rendszer, a beszállítók teljesítménye esetében. A német cégek elégedettsége meghaladja a régiós átlagot az adózás, a közigazgatás területén is – emelte ki a pénzügyminiszter.
A miniszter beszédében kitért arra is, hogy a háború hatásai a magyar gazdaságot is befolyásolják. A kormány célja, hogy továbbra is növekedési pályán tartsa a gazdaságot, és megvédje az elért eredményeket.
A jövő évi költségvetés tervezetében javuló egyensúlyi mutatókkal számolnak.
A vállalkozások pedig továbbra is számíthatnak arra, hogy a kormány támogatja a vállalati beruházásokat, a foglalkoztatás bővítését, valamint folytatja a munkát terhelő adók csökkentését – emelte ki Varga Mihály.
Sávos András, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke elmondta: Magyarországon háromezer német tulajdonú cég működik, az ágazatok széles spektrumát fedik le, 220 ezer embert foglalkoztatnak, a vállalati szféra hozzáadott értékének egyhatodát teszik ki. A vállalatok megítélése pozitív a magyarországi adórendszer és a közigazgatás fejlődéséről, az infrastruktúráról.
Ugyanakkor feszültséget látnak a munkaerőpiacon az emelkedő bérek és a megfelelően képzett munkaerő hiánya miatt
– emelte ki a német kamarai elnök.
Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője a jelentést ismertetve elmondta: a jelenlegi általános gazdasági helyzetet és a saját üzleti helyzetet is jobbnak értékelik a felmérésben részt vevők, mint 2021 tavaszán, amikor a koronavírus-járvány negatív hatásai nagymértékben terhelték a vállalkozásokat.
A beruházási terveknél az ipari közepes és nagyvállalatoknál az átlagosnál nagyobb dinamika látszik, és felhívta a figyelmet arra, hogy a közép- és kelet-európai régió legtöbb országában tapasztalható a magyarországihoz hasonló feszültség a munkaerőhiány, a munkaköltségek alakulásában. A szakemberhiány okozta nehézségekre a vállalatok nagy többsége főleg továbbképzéssel és képzési intézményekkel folytatott együttműködéssel, valamint további automatizálással reagál, de fontos eszköz a bérek további emelése is – fogalmazott Dirk Wölfer.
(Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (Deutsch–Ungarische Industrie- und Handelskammer, DUIHK) konjunktúrajelentésének bemutatóján a Német–Magyar Gazdaság Házában 2022. május 31-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)