Májusban Londonban és Rómában csaknem ötször többet kellett fizetni a lakossági fogyasztóknak, mint Budapesten. Itt a villamos energia és a gáz végfelhasználói árának összehasonlítása az Európai Unió összes fővárosát alapul véve!
Ha a villamos energia végfelhasználói árát a háztartási ügyfelek számára értékesített áron vizsgáljuk, akkor Európában messze London és Róma a legdrágább város, majd Koppenhága, Bécs és Berlin következik. A fővárosok közül néhányban – így Dublinban, Ljubljanában, Nicosiában, Oslóban, Prágában, Rigában és Rómában – újra rekordon vannak az árak, míg más városokban csökkentek a villamosenergia-árak, elsősorban az európai kormányok által az energiaválságnak a háztartások számláira gyakorolt hatásának enyhítésére alkalmazott átfogó intézkedéseknek köszönhetően – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal friss, májusi adataiból.
Az árak továbbra is jelentősen magasabbak az egy évvel ezelőttiekhez képest, ami több tényező együttes hatásának tulajdonítható.
A májusi adatok szerint a kelet-közép-európai országok felében olyan villamosenergia-árak voltak, amelyek az ország általános árszintjéhez képest viszonylag alacsonyak és az európai átlag alatt vannak. Bukarest, Prága, Riga, Tallinn és Varsó azok a fővárosok az említett országok közül, ahol a villamos energia ára az európai átlag felett van.
A májusi adatok szerint Magyarországon az előző hónaphoz képest csak csekély áramár-változás történt, és az is inkább az árfolyam-ingadozás miatt volt. Májusban Londonban csaknem ötször többet kellett fizetni a lakossági fogyasztóknak, mint Budapesten. Rómában 49,32 eurócentet kellett utalni a szolgáltatónak, míg Magyarországon átlagosan 10,17 eurócentet kilowattóránként – derül ki az Eurostat adataiból.
Rövid távon – mivel a lakosság kevesebbet fizet az energiáért – az állampolgároknál marad a pénz. Ezt másra tudják használni, illetve nem elhanyagolható az sem, hogy a rezsicsökkentés jelentős hatást gyakorol az inflációra, így az nem tud elszállni
– nyilatkozta az Indexnek Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági szakértője. Az elemző szerint a kevésbé rászorultakat ez az intézkedés ugyanúgy érinti, mint azokat, akik rosszabb körülmények között élnek, ráadásul a jómódban élők feltehetően több energiát használnak.
Ha a lakossági fogyasztók által felhasznált villamos energia átlagárait vásárlóerő-paritáson vizsgáljuk, Budapest a legjobb európai országok között van, a dobogó legalsó fokára fér fel – Málta fővárosa, Valletta és Belgrád előzi meg. Ebben az összehasonlításban Prága és Róma végzett a legrosszabbul. Ha a lakossági fogyasztók földgázért fizetett átlagárát nézzük euróban, akkor 2,75 eurócent/kWh-val Budapest az élen végzett, a dobogó első helyét vásárlóerő-paritáson vizsgálva is tartja a magyar főváros. Amszterdamban közel tízszer többet kellett fizetni az energiahordozóért a lakosságnak.
A magyar embereket védi most a kormány, de ezt valahonnan elő kell teremteni, hiszen ez a szolgáltatónál veszteséget generál. Most Magyarországon a lakossági szereplők nem érzik, hogy Európában mennyibe kerül az energia, így nem keletkezik olyan igény az emberekben, hogy javítsák az energiahatékonyságot
– mondta az Indexnek Németh Dávid.
Magyarországon jelenleg a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia és földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben – emelte ki korábban a MEKH.
Németh Dávid szerint nagyon függ ennek a fenntarthatósága attól, hogy a világpiacon hogyan fognak alakulni az árak. Ezért szerinte teljesen megjósolhatatlan, hogy meddig fenntarthatók a kormány intézkedései.
(Borítókép: Index)