Miközben az élelmiszerhiány világszerte egyre több embert és szélesebb társadalmi réteget érint, az élelmiszeralapanyag-hiányon egyre több befektető nyer és dinamikusan nő az azon meggazdagodó emberek száma is.
Komoly problémát okoz a világ élelmezésében az orosz–ukrán háború. Jól mutatja ezt, hogy a szegényebb vagy a kevésbé önellátó térségekben komoly feszültségeket okoz már most, hogy drágulnak vagy elérhetetlenek az élelmiszerek. Iránban május közepén jelentősen emelték ezek árát, ami kisebb zavargásokhoz vezetett. Míg Szaúd-Arábia hatalmas pénzeket mozgat meg, hogy elejét vegye az éhezés miatt meginduló migrációnak a térségben.
Ahogy arról írtunk, Ukrajnában még a harcok ellenére is zajlanak a mezőgazdasági munkák, betakarított termény is van, de annak eljuttatása komoly kihívásokba ütközik. Az ukrán tengerparti kikötők a háború miatt használhatatlanok, a vasúti kapcsolatok pedig nem elég fejlettek. Például emiatt Magyarország is csak kevéssé tud segíteni az élelmek exportjában. Törökország más megközelítéssel, békítő félként próbál tárgyalni az oroszokkal és az ukránokkal, hogy a szállítmányozás újra elindulhasson egy exportfolyosón.
Az élelmiszerárak emelkedésével és az Ukrajnában kitört háborúval párhuzamosan bizonyos korábban jól fialó befektetésekből sokan átnyergeltek azokhoz az alapvető élelmiszer-alapanyagokhoz, amelyekből az elmúlt hónapokban nagy hiány keletkezett. Ez a trend most még tovább növelheti az árakat, amely a szegényebb társadalmi rétegek számára még nehezebb időszakot jelenthet – írja a Deutsche Welle.
Mindez azok után, hogy a koronavírus-járvány okozta infláció az elmúlt hónapokban érte el igazán a csúcspontját. Most viszont az ukrajnai háború miatt további drágulás érzékelhető Európa-szerte és messze még a vége.
Oroszország és Ukrajna is a mezőgazdasági nyersanyagok, például a búza és a napraforgóolaj jelentős globális exportőre.
Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) élelmiszerár-indexe áprilisban 36 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, miután márciusban minden idők legmagasabb értékét érte el. A Világbank mezőgazdasági árindexe szintén minden idők legmagasabb nominális szintjére ugrott az év első negyedévében, 25 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. (Bár a pénteken publikált ENSZ élelmezési FAO-index enyhe áresést mutatott már májusra.)
Olyan szegény országokban, mint például Uganda, a búza és az üzemanyagok árai az egekbe szöktek. Az olyan mindennapi termékek tehát, mint a kenyér, szinte megfizethetetlenné váltak az átlagpolgár számára – mondta a DW-nek Anna Slattery, a The Hunger Project nonprofit szervezet külkapcsolati menedzsere.
A Napi.hu-nak korábban az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) szóvivője azt mondta, hogy olyan súlyos az élelmiszerhiány Afrikában, hogy egyes országokban már „az éhes emberektől vesznek el, hogy az éhezőknek enni adjanak.”
Malawiban például a kukorica, a szójabab és szintén az étolaj ára ugrott meg, bizonyos helyeken 50 százaléknál is nagyobb mértékben. Az élelmiszerek és más nyersanyagok iránti nagy keresletből pénzt kereső befektetők tehát még nagyobb nyomást gyakorolhatnak az árakra.
A háború februári kitörése után az árukhoz kötött tőzsdén kereskedett alapoknál –vagyis ETF-eknél – hatalmas fellendülést tapasztaltak: áprilisra a befektetők 1,2 milliárd dollárt pumpáltak két nagy mezőgazdasági ETF-be, míg 2021 egészére mindössze 197 millió dollárt – derült ki a Lighthouse Reports felméréséből.
A párizsi malmi búza piacán is jelentősen megnőtt a spekulánsok – vagyis azok a befektetők, akiknek elsődleges célja a profitszerzés – aránya, akik felvásárolták a búza határidős kontraktusait.
A Bonni Egyetem Fejlesztési Kutatóközpontjának (ZEF) jelentése arra figyelmeztetett, hogy a fokozódó spekuláció miatt az árak elszakadhatnak a kínálattól és a kereslettől ugyanakkor figyelmeztettek arra is, hogy a mostani tendenciák a 2008-ban kialakult globális élelmiszerválsághoz hasonlítanak.
A DW a trendet azzal magyarázza, hogy a kereskedők bizonytalan gazdasági helyzet esetén hajlamosak eltávolodni a kockázatosabb befektetésektől, mint például a technológiai részvények és a kriptovaluták, és a biztonságosabb befektetéseket, mint például az élelmiszer és más kemény nyersanyagok, például az olaj és a műtrágya, előnyben részesíteni. Az olyan élelmiszeripari alapanyagokat, mint a búza, a kukorica és a rizs, szintén kedvezőtlenül érintheti a piaci bizonytalanság.
Minél nagyobb a bizonytalanság a piacon, annál nagyobb a kereslet a kockázati kereskedés iránt. A túlzott spekulatív tevékenység az árupiacokon kétélű kard
- mondta Lukas Kornher közgazdász és a ZEF projektvezetője a DW-nek.
(Borítókép: A vízgyűjtésből visszatérő szomáliaiak Afrikában. Fotó: Oli Scarff/Getty Images)