Nemsokára kamatdöntő ülést tart az Európai Központi Bank. A magas infláció ezután is nagymértékben befolyásolja, hogy a jövőben mekkora kamatemelésekre kerülhet sor. Az amerikai állampapírok hozamgörbéje alapján úgy tűnik, hogy a kamatlábak még tovább emelkedhetnek.
Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde és az EKB vezető közgazdásza, Philip R. Lane is határozottan fogalmazták meg a következő kamatdöntő ülések ütemtervét. A közelgő júniusi találkozón a nettó eszközvásárlások végét fogják bejelenteni, majd a júliusi és a szeptemberi üléseken az alapkamatot egyaránt 25 bázisponttal fogják megemelni – írta meg elemzésében az ING.
A csütörtökön kezdődött kommunikációs szünet előtti napokban kiderült, hogy a vártnál magasabb infláció meghiúsította az EKB Tanácsának azt a tervét, hogy laza kamatpolitikával operáljon.
Az ütemterv eltántoríthatta attól a befektetőket, hogy a piac további 50 bázispontos emelést árazzon, ez pedig leginkább a júliusi és a szeptemberi döntésre vonatkozik. A júliusi EKB-ülésre vonatkozó határidős árazás mintegy 34 bázisponttal az egynapos kamatlábak jelenlegi szintje felett járt, tehát valójában az inflációs adatok közlése előtti szinthez képest csak egy kicsivel van feljebb. Azonban ez a piacot nem tartja vissza a kamatemelési pálya további extrapolálásától, ami azt jelenti, hogy a piac a jelenlegi tendencia folytatását várja a közeljövőben.
A decemberi találkozóra vonatkozó határidős overnight (O/N) kamat 110 bázisponttal a jelenlegi szint felett áll. Ez azt a 25 bázispontos kamatemelésre vonatkozó várakozást tükrözi, amely a június után 2022-ben hátralévő négy EKB-ülés mindegyikén várható. Azonban a szakértők szerint az is valószínű, hogy az egyiknél az emelések nagyobbra sikerednek. Ezen túlmenően az egyéves határidős eurókamatláb a múlt héten több mint 30 bázispont emelkedést követően 1,5 százalék fölé emelkedett. Ahogy Lagarde is megfogalmazta:
ez további progresszív normalizálódás a semleges kamatráta irányába.
Felvetődik a kérdés, hogy a tanács tagjai szerint a Lagarde által említett semleges kamatláb hol helyezkedik el. Egyelőre ez az oka annak is, hogy az EKB továbbra is fokozatosan fogja csak emelni a kamatot. Azt is tudni kell, hogy minden fokozatosságról le kell mondani, ha „csúnya” lesz az infláció. A közelmúlt inflációs meglepetései, valamint az európai energiahelyzetet övező bizonytalanság miatt egyre inkább számolni kell ezzel a forgatókönyvvel.
A tízéves német állampapír hozamgörbéje az utóbbi hetekben magasabbra tolódott, május elején a napközbeni csúcsa 1,19 százalékon is volt. Fontos lehet tudni, hogy a tízéves államkötvények azonban alulteljesítettek a swapokkal szemben, emiatt pedig az ASW-felár az emelkedő kamatlábak közepette ténylegesen szűkült, ellentétben a korábban megfigyelt, két görbe közötti egyre nagyobb távolságok kialakulásával.
Tehát a korábban egyre növekvő hozamkülönbség a tízéves német állampapír hozamának emelkedését vetítette előre, ami most bekövetkezett, így a hozamkülönbség kisebb lett, ezért már nem tudja előrejelezni a német állampapír közeljövőbeli árazását. Arról nem is beszélve, hogy a tízéves olasz és német állampapírok között a hozamkülönbözet 200 bázispontnál is többre növekedett, miközben a tízéves német állampapírokra vonatkozó swapügyletek hozama lecsökkent.
Ez még újdonság, azonban a befektetők emiatt azt is hihetnék, hogy az EKB gyorsabban visszavonulhat, ami a kötvényárfolyamokra is hatással lenne, de például az európai eszközvásárlási program miatt birtokolt eszközök nem is olyan távoli jövőben történő leépítését is figyelembe kell venniük.
Az eurózónában folyamatosan növekvő infláció mellett pedig a termelői árindex (PPI) éves szinten 38,2 százalékkal növekedhet. Franciaország most legfeljebb 10,5 milliárd euró értékben 10, 15 és 30 éves futamidejű állampapírokat, Spanyolország pedig legfeljebb 5,25 milliárd euró értékben hároméves, hétéves, kilencéves és inflációhoz kötött állampapírokat bocsát ki.
(Borítókép: Az Európai Központi Bank épülete. Fotó: Hannelore Foerster/Bloomberg via Getty Images)