A várakozásokat alulmúlva, 3,1 százalékkal nőtt az ipari termelés áprilisban, míg munkanaphatással megtisztítva a termelés 4,7 százalékkal növekedett. Az első négy hónapban 4,9 százalékkal nőtt az ipari termelés – derül ki a KSH adataiból. Továbbá 475 millió euró volt a termék-külkereskedelmi hiány áprilisban.
A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás az előző hónaphoz képest 1,6 százalékkal csökkent, ami az ukrajnai háború miatti ellátási nehézségeket tükrözi, de az április hónapra eső húsvéti ünnepek is szerepet játszhattak. Az autógyárak termelése 2020 októberében már meghaladta a járvány előtti szintet, azonban a tavaly év során átlagosan 20 százalékkal maradt el, így mintegy 5 százalékponttal mérsékelte az ipari termelés volumenét.
A csiphiány ellenére azonban biztató, hogy a járműgyártás új rendelései, valamint rendelésállománya tartósan kiemelkedő – derült ki Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének elemzéséből. Az autógyártók a szűk beszállítói kapacitások miatt rövid távon elsősorban a drágább, nagyobb profitmarzzsal rendelkező modellek rendeléseit teljesítik.
A német ipar gyengélkedése ellenére a német feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index továbbra is magas, noha némileg mérséklődött a tavaly márciusi történelmi csúcshoz képest, az euróövezeti pedig a májusihoz képest, amit elsősorban a beszállítói láncok akadozása, a csiphiány és más alkatrészek, alapanyagok hiánya, valamint az elszálló termelési költségek okoztak, de egyre több vállalat érzékelt javulást az ellátási láncokban. Az elemző szerint
A KÖVETKEZŐ HÓNAPOKBAN ÚJRA NÖVEKEDÉSI PÁLYÁRA ÁLLHATNA AZ IPARI TERMELÉS, AZONBAN AZ OROSZ–UKRÁN HÁBORÚ SZÁMOS KOCKÁZATOT JELENTHET.
A hazai ipar teljesítménye ugyanakkor élesen elvált a német iparétól, köszönhetően az elmúlt évek számos kapacitásnövelésének, a rekordmennyiségű működő tőke beáramlásának és a kormány beruházásokat kifejezetten támogató gazdaságpolitikájának – áll Suppan Gergely elemzésében.
Idén áprilisban az export euróban számított értéke 12 százalékkal, az importé 21 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakinál. A termék-külkereskedelmi egyenleg 812 millió euróval romlott – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Az előző hónaphoz viszonyítva a külkereskedelmi termékforgalom szintje az exportoldalon 8,9 százalékkal, az importoldalon 10 százalékkal csökkent. Suppan Gergely szerint
az orosz–ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat.
Szerinte a beruházások és a fogyasztás élénkülésével a külkereskedelmi egyenleg további romlására számíthatunk a következő hónapokban is, azonban az ellátási problémák, a csiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése miatt a második félévben már stabilizálódhat a külkereskedelmi egyenleg. A háború miatt azonban idén hiányba fordulhat a külkereskedelem a tavalyi 1,9 milliárd euró többlet után – ismertette várakozásait Magyar Bankholding vezető elemzője.