12 hónap alatt az élelmiszerek ára 18,6 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkekért 11,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 18,4, a szobabútorokért 18,3, a használt személygépkocsikért 15,4, az új személygépkocsikért 10,6 százalékkal kellett többet fizetni. Legutóbb 1999-ben volt ilyen magas az infláció, akkor 11,2 százalékos volt az áremelkedés.

Áprilishoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 1,7 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 3,5 százalékkal drágultak. A szolgáltatásokért 0,7, ezen belül a taxiért 11,9, belföldi üdülésért 2,9, a lakásjavítás és -karbantartásért, illetve a sport- és múzeumi belépőkért 1,3 százalékkal kellett többet fizetni.

Vannak olyan nyersanyagok, amelyeknél már úgy tűnik, hogy tetőzött az ár. Ez talán már biztató lehet

– nyilatkozta az Indexnek Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági szakértője. Szerinte nagyon nagy kérdés, hogy a szolgáltatások a nyáron hogyan fognak reagálni. Látva a keresletet, elég nagy az esélye, hogy tovább tolja az inflációt és nyáron tetőzzön. 

„Pontosan nem lehet megmondani, hogy a kormányzati intézkedések mekkora hatással vannak az inflációra. De az biztos, hogy a lakossági energiafogyasztást a Paksi Atomerőmű el tudná látni. Mivel önköltségen értékesíti az áramot az MVM-nek, így a lakossági áramköltség valószínűleg nem lenne több” – Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint. Az adatokból az is jól látszik, hogy az ársapkák miatt Magyarországon meghaladja az inflációt a maginfláció, ez a direkt kormányzati intézkedések miatt van, Suppan Gergely szerint így hazánkban a maginflációval nagyon nehéz most számolni. Ezért is nagyon nehéz megbecsülni, hogy ez a magas infláció mennyi ideig fog itthon eltartani.

Nagyon nehéz megbecsülni, hogy itthon a magas inflációs környezet meddig fog tartani, és nem is hiszem, hogy most ezt látja valaki előre. Magyarországon biztos, hogy nem lesz stagfláció. Egyrészt mert az ársapkák miatt nem tud elszállni az infláció. Másrészt a bérek már most nagyon magas színvonalon vannak. Elképesztő szja-beáramlás van Magyarországon úgy, hogy nő az exportkapacitás is. Így én nem számolok Magyarországon deflációval

– mondta lapunknak Suppan Gergely, aki szerint nagyon nehéz megbecsülni, hogy Magyarország tekintetében pontosan a kormányzati intézkedések mekkora hatással vannak az inflációra. Németh Dávid szerint továbbra is nagy kérdés, hogy a globális ellátási láncok a jövőben hogyan fognak alakulni.

Európa is nagy bajban

Az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos célértéke felett van. A bank már jelezte, hogy kamatot fog emelni, és ezt az üzenetet valószínűleg június 9-ig meg is lépi. Az EKB nagyon kellemetlen helyzetben van: nemcsak az inflációval küzd, ami alapvetően egy gyors kamatemelést indokolhat, hanem a növekedési kilátások is folyamatosan romlanak. 

Mindkét fejlemény kiváltó oka az energiaárak elszabadulása az Economist szerint. A kőolaj és a földgáz ára már az ukrajnai háború előtt is emelkedett. Putyin és az európai embargók ezt csak tovább erősítették. Az euróövezetben az energiaárak – amelyek májusban éves szinten 39 százalékkal emelkedtek – mintegy 4 százalékponttal járulnak hozzá a teljes inflációhoz, míg Amerikában két százalékponttal a Goldman Sachs adatai szerint.

Európa most teljesen ki van szolgáltatva, és szerintem a hagyományos monetáris eszközökkel a mostani helyzetet nem fogja tudni kezelni

– mondta lapunknak Suppan Gergely, aki szerint egyszerűen arról van szó, hogy úgy néz ki, mintha az energiaexportáló országok adót vetettek volna ki az energiára. Így egy keresleti sokk keletkezett, és ez olyan, mint egy pénzszivattyú az elemző szerint. Németország külkertöbblete ugyanúgy, mint cseheké, teljesen felborult. Ráadásul a kínálati sokk rosszabb, mint a keresleti, hiszen sokkal nehezebben kezelhető: európai szinten 1,5 év múlva és egy globális deflációval számolok – mondta lapunknak Suppan Gergely.

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)