Az összegzés négy évet ölel fel. A 2017 és 2021 közötti időszakban az OLAF vizsgálatai alapján 18 esetben kérték a magyar hatóságokat eljárás lefolytatására.
Továbbra is az élmezőnyben van Magyarország, ami az uniós források szabálytalan felhasználását illeti – derült ki az uniós csalásellenes hivatal (OLAF) éves jelentéséből. A helyzet hasonló a korábbi évekhez, a magyar adatok rendre az uniós átlag többszörösét teszik ki a jelentés szerint.
Az uniós szerv közvetlenül nem végezhet a tagállamokban nyomozati cselekményt, és vádat sem emelhet. Erre az Európai Ügyészség lenne jogosult, amelynek azonban Magyarország nem tagja.
A 18 eset közül hat esetben indult meg a vizsgálat, ebből kettőt ejtettek, négy esetben jutott el az ügy a vádemelésig. A magyar hatóságok a jelentés szerint 12 esetben semmilyen lépést nem tettek.
Az OLAF kilenc olyan ügyet zárt le tavaly Magyarországgal kapcsolatban, ahol EU-s pénzekkel csaltak, ebből öt esetben fogalmaztak meg ajánlást az ügyészség felé.
Kiemelkedően rossz a helyzet Magyarországban az EU közös költségvetése felé befizetendő saját források terén – írja az Euronews. Ez a beszedett vám- és áfabevételeket jelenti, az OLAF szerint a valóságosnál jóval kisebb importot jelent le sok magyar cég a hatóságok felé, így sok adót és vámot nem utalnak tovább a közös költségvetésbe.
Tíz eset alapján Magyarország esetében 21,59 százalékos büntetést javasolt kiszabni az OLAF.
A szlovák adat még ennél is több: 42,79 százalék.
Szintén jóval az átlag fölötti a magyar adat az uniós kohéziós és mezőgazdasági visszaélések terén. Négy év alatt 26 vizsgálat zárult le olyan eredménnyel, amelyben az javasolják az Európai Bizottságnak, hogy pénzügyi szankciókat alkalmazzanak. Ennek az értéke a teljes forrásösszeg 0,69 százaléka. Az EU-s átlag itt 0,25 százalék.
2021-ben az OLAF:
Az Európai Ügyészség az OLAF-tól kapott információk alapján legalább 85 ügyben indított eljárást.