Hasonló problémák látszódnak a világ legnagyobb gazdaságában, az Egyesült Államokban és a méreteiben teljesen más pályán játszó Magyarországéban. Az alaphelyzet nagyjából ugyanaz: a Joe Biden-adminisztráció a koronavírus-járvány miatti válságra reagálva hatalmas pénzosztásokba kezdett, többször is ingyenpénzt adtak a háztartásoknak (először 2021 tavaszán fizettek 1400 dollárt az évi 75 000 dollárnál kevesebbet keresőknek), valamint felemelték 400 dollárra a heti szövetségi munkanélküli segélyt is.

Magyarországon a választásokra fordulva az Orbán Viktor vezette kabinet a nyugdíjkorrekciónál utalt teljes összeget minden idősnek, majd döntöttek a 2022-es évben a családosok szja-visszatérítéséről is, továbbá egész havi 13. havi nyugdíjat fizettek az időseknek.

A helikopterpénzek pedig azzal jártak, hogy felpörgött a fogyasztás az USA-ban és Magyarországon is. Mindez egy olyan helyzetben történt, amikor a koronavírus-járvány miatt az ipari termelés olyan problémáktól szenvedett, mint a chiphiány, de általában is keresleti piac jellemezte a legtöbb termékkategóriát. 

Most pedig Magyarországon és az Egyesült Államokban is tetézi a problémákat, hogy az orosz–ukrán háború miatt a nyersanyag-kereskedelem globálisan is akadozik, de a szállítmányozási piac – amely amúgy sem tért magához a Covid-válságból – most még inkább kapacitáshiánnyal küzd.

Itthon ez májusban azt eredményezte, hogy a fogyasztói árak átlagosan 10,7 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit, ami több mint 20 éve nem látott magasság. 

Az Egyesült Államokban pénteken közlik a fogyasztói árindex előző havi adatait, és hasonlóan magas szinttel számolnak: a Dow Jones szerint a közgazdászok arra számítanak, hogy az infláció havi bázison 0,7 százalékkal emelkedett az áprilisi 0,3 százalékról. Éves szinten ez 8,3 százalékos ütemet jelent, ami megegyezik az áprilisi mértékkel. 

A közgazdászok arra számítanak, hogy a maginfláció, vagyis az energia és az élelmiszerek nélkül számított infláció némi mérséklődést mutat majd. A Dow Jones szerint a Core CPI várhatóan 0,5 százalékkal, azaz 5,9 százalékkal emelkedik éves szinten. Ez az áprilisihoz mérten 0,6 százalékos, illetve éves szinten 6,2 százalékos emelkedést jelent.

„Ez egy nagyon nyugtalanító szám. Újra fel fogja ébreszteni az aggodalmakat, hogy az infláció még nem érte el a csúcspontját” – mondta Mark Zandi, a Moody's Analytics vezető közgazdásza a CNBC-nek. „Szerintem elértük a csúcsot. Negyedéves alapon az első negyedévben 8 százalék volt” – kommentálta az adatokat.

Sarah House, a Wells Fargo vezető közgazdásza szerint az olajárak nem érték el a csúcsot, így az inflációnál sem számít tetőzésre. Várakozásai szerint májusban a fogyasztói árindex éves szinten 8,4 százalékkal emelkedett.

„Ez az, ami az elmúlt hetekben megváltoztatta a véleményünket. Láttuk, hogy a benzinár rekordszintet ért el. És természetesen, ami megakadályozta, hogy a csúcsot magunk mögött hagyjuk, az az, ami az energiaszektor felől éri a fogyasztói árakat” – mondta Sarah House. 

Az amerikai adat egyébként tisztán mutatja azt, hogy az energiaárak hogyan érik el a háztartásokat. Magyarországon a rezsicsökkentés ezt a folyamatot lassítja: a lakosság ugyan nem érzi meg, hogy drágább a villamos áram vagy a földgáz ára, azonban a legtöbb vállalkozásra nem érvényes az ársapka, így a termékek árában jelennek meg a pluszterhek.

(Borítókép: Egy vásárló húst vásárol egy szupermarketben 2022. június 8-án, San Anselmo Kaliforniában. Fotó: Justin Sullivan/Getty Images)