Kijevben a héten az oroszok légicsapást mértek egy tehervagonüzemre. Egy héttel azután, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ígéretet tett rá, hogy a súlyosbodó globális élelmiszerhiány és inflációs válság közepette megkönnyíti a gabona exportját Ukrajnából. A vagonokat Ukrajnában a gabona szállítására használnák, így felmerül a kérdés, hogy Moszkva esetleg fegyverként használhatja az élelmiszer-ellátást, ezzel is súlyosbítva a globális válságot. A témában ütköztek a moszkvai és a kijevi narratívák.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „zsarolja” a világot az élelmiszer-ellátással azért, hogy a szankciókat megszüntessék, vagy legalább a továbbiakat elkerüljék. Orysia Lutsevych, a Chatham House vezetője szerint ez egy újabb példa arra, hogy az orosz vezetés „mestere annak, hogy problémákat kreáljon, és azokat másokra hárítsa”.
Részben igazolja az állítását, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban már kijelentette, hogy a Nyugatnak fel kellene oldania a szankciókat, ezzel lehetővé válna a gabonaellátás, és több orosz szállítmány jutna el a világpiacokra.
Más vélemények szerint azonban a nyugati hatalmak mindenért Putyint hibáztatják, túlzásba is esnek azzal, hogy mindenért őt teszik felelőssé. „A nyugati média és a politikai elit egy része arra törekszik, hogy Putyint és Oroszországot folyamatosan rágalmazza és teljesen elszigetelje. Bár érthető indíték, de az élelmiszerhiányt ebben a fényben kell vizsgálni” – ezt már Frederick Kliem, a Rajaratnam School of International Studies (RSIS) munkatársa nyilatkozta a CNBC-nek.
Az orosz védelmi minisztérium megerősítette, hogy az orosz légierő megsemmisített egy Kijev külvárosában lévő létesítményt, ahol katonai eszközök voltak, például T–72-es tankokat és más páncélozott járműveket raktároztak. A szingapúri orosz nagykövetség szóvivője elmondta, hogy „az ipari épületeket az ukrán hadsereg gyakran használja erődítményként és álcaként a fegyverek raktározására és javítására”.
Az állami tulajdonú Ukrán Vasutak vezérigazgatója, Alekszandr Kamyshin azonban a közösségi médiában azt mondta, hogy nincs ilyen felszerelés a helyszínen: „Nincsenek katonai gépek a gyárunkban. Csak tehervagonok, amelyek segítségével gabonát és vasércet exportálunk.”
Az orosz nagykövetség viszont óva intett mindenkit a közösségi médiában megjelenő kommentároktól, és közölte, hogy az Ukrajnában állomásozó orosz csapatok „a legnagyobb visszafogottsággal tevékenykednek, és nem támadnak szándékosan olyan polgári célpontokat, amelyeket az ukrán fegyveres erők nem katonai célokra használnak”.
Márciusban az ENSZ azt mondta, hogy „civilek haltak meg és csonkultak meg a látszólag válogatás nélküli támadásokban, amelyek során az orosz erők lakott területeken robbanófegyvereket használtak”. Az ENSZ szerint az ukrajnai háború és az azt követő exportkorlátozás – mivel Ukrajna és Oroszország a gabonafélék, például a búza és a kukorica jelentős globális exportőrei – hozzájárult a világban egyre mélyülő élelmiszerválsághoz, amely most Afrikát és a Közel-Keletet fenyegeti.
Az ENSZ szerint világszerte 400 millió embernek az élelmezése a kérdés, így a mezőgazdaság nem csak Ukrajna gazdaságának a kérdése.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a világ „csapások összefolyásával” néz szembe. Az IMF szerint „Oroszország ukrajnai inváziója súlyosbította a Covid–19-világjárványt, amely életeket pusztít, visszahúzza a növekedést és felhajtja az inflációt”.
Oroszország a háború korábbi szakaszában kulcsfontosságú tengeri kikötőket támadott meg a Fekete-tengeren. Ezeket a támadásokat már leállították, de a kereskedelmet és a konténerek mozgását folyamatosan blokkolják. Gyakorlatilag tengeri blokád alatt van a régió, és Moszkva Ukrajnát vádolja, hogy a nyílt tengeren úszóaknákat telepített.
„Annak érdekében, hogy elszigeteljék Oroszországot az Ukrajnával szembeni agressziója miatt, a Nyugat bizonyos szegmensei igyekeznek most már nagyjából mindenért Oroszországot hibáztatni” – hívta fel a figyelmet az orosz ellenes narratívákra Frederick Kliem.
Szerinte bár az ukrajnai válság tovább mélyítette az élelmiszerek és az olyan áruk, mint például a műtrágya ellátási problémáit, de szerinte ezek a nehézségek már a háború kitörése előtt is léteztek. Figyelmeztetett arra, hogy az orosz akció bármennyire is sajnálatos, nem lehet úgy beállítani, mint egy élelmiszerválság, sőt, mint egy éhínség előidézésére irányuló cselekedetet:
Szerintem ez egyszerűen propaganda a Nyugat részéről. Ami még rosszabb, hogy jelenleg azt látjuk, hogy a profi befektetők nagymértékben spekulálnak az alapvető élelmiszer-alapanyagokkal, valamint az olajjal. Szerintem ez felháborító.
Ezzel a narratívával szemben Rahul Mishra, a Maláj Egyetem Európai Tanulmányok Programjának koordinátora úgy véli, hogy jogosak a kritikák.
„Az élelmiszerek és más nyersanyagok fegyverként használása háborús körülmények között nem új jelenség. Szerintem Putyin a klasszikus háborús kézikönyv szerint játszik” – jelentette ki.
Szerinte nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az Egyesült Államok és az európai országok a legjobb döntést hozták azzal, hogy szankciókat léptettek életbe Oroszországgal szemben. De úgy látja, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az Egyesült Államok és az európai országok nem a legjobb döntést hozták azzal, hogy válogatás nélkül mindenféle büntetőintézkedéseket léptettek életbe Oroszországgal szemben: „Ezt úgy anélkül tették, hogy előbb felmérték volna a hosszú távú következményeket és biztosították volna az alternatív mezőgazdasági ellátást és tartalékokat.”
Putyin tagadta, hogy a globális élelmiszerhiányt az orosz–ukrán konfliktus okozta volna, ehelyett az élelmiszer-ellátási zavarokat és az emelkedő árakat a világjárványnak, valamint az Egyesült Államoknak és az európai országoknak tulajdonította. Szerinte a Nyugat azért felelős, mert túlzott pénzügyi ösztönzésekkel gerjesztették az árinflációt: „Először is, a globális élelmiszerpiaci helyzet nem most romlott el, de még csak nem is az orosz különleges katonai művelet megindításával a Donbászban, Ukrajnában. A helyzet 2020 februárjában, a járvány elleni erőfeszítések során romlott meg, amikor a világgazdaság leállt” – mondta az orosz elnök.
Továbbá elmondta, hogy Oroszország nem akadályozta meg Ukrajnát abban, hogy gabonát szállítson ki, függetlenül attól, hogy a tengeri útvonalak elérhetők-e vagy sem, hiszen „Ukrajnának számos szárazföldi szállítási lehetősége van”.
Putyin érvelése utóbbi esetében biztosan sántít: a vasúti szállítási lehetőségek korlátozottak. Az Ukrajnával határos Magyarország például alig tud részt venni a gabonaexportban, ahogy arról szakértők megszólaltatásával részletesen írtunk.
(Borítókép: Vincent Mundy / Bloomberg / Getty Images)