Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a Biden-adminisztráció átalakítaná a kínai árukra kivetett büntetővámokat, amit még Donald Trump korábbi elnök idején vezettek be. Azért szeretnék ezt meglépni, hogy az új típusú vámok már „stratégiai jellegűek” legyenek. A pénzügyminiszter szerint a mostani kormányzat egy sor olyan, a Trump-kormányzat által kivetett vámot örökölt, amelyeket „nem úgy terveztek, hogy stratégiai érdekeinket szolgálják”.

Azt viszont Jellen továbbra is állítja: Kína tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat, ezért az Egyesült Államoknak fel kell lépnie nemzetbiztonsági érdekeinek védelme érdekében, de a meglévő vámok egy része ártott az amerikai gazdaságnak.

Ez az inflációnak kifejezetten rossz

Tehát Joe Biden elnök csapata mérlegeli, hogy mit kezdjen a korábbi elnök által bevezetett vámokkal, hiszen az amerikai gazdaság legnagyobb riválisáról beszélünk, aki mintegy 300 milliárd dollár értékben exportál az Egyesült Államokba. Voltak olyan vállalkozások, amelyeknek a hasznára váltak a kínai védővámok, de voltak olyanok is – elsősorban a gyártás területén –, akik alapanyagokat importáltak, így számukra nem jöttek jól a büntetővámok.

Viszont nem tért ki arra, hogy mikor fogják átalakítani a vámváltozásokat. Csupán azt jelezte, hogy „az elkövetkező hetekben” kerülhet erre sor. Vasárnap Gina Raimondo kereskedelmi miniszter azt mondta, hogy „lehet, hogy van értelme” feloldani a vámokat néhány árura, ezzel is csökkenteni lehetne az elmúlt közel négy évtized legmagasabb inflációját.

Eközben a Kínából származó amerikai import a szezonális kiigazítás után áprilisban minden csúcsot megdöntött, a sanghaji Covid-zárlat és a büntetővámok ellenére.

Hiába az ukrán háború, Kína az ellenség?

Antony J. Blinken külügyminiszter május végén jelentette ki, hogy Oroszország ukrajnai inváziója ellenére Kína továbbra is az Egyesült Államok és szövetségesei legnagyobb ellenfele. Azt is elmondta, hogy a Biden-kormányzat célja, hogy irányítsa az események folyását, olyan stratégiai környezetet alakítson ki az ázsiai szuperhatalom körül, hogy korlátozza annak egyre agresszívabb terjeszkedését.

A vámok tehát biztosan maradnak, azonban a Biden-kormányzat vélhetően úgy alakítja majd át azokat, hogy az amerikai gazdaság kevésbé szenvedje meg a helyzetet.

„Kína az egyetlen olyan ország, amely egyszerre rendelkezik a nemzetközi rend átalakításának szándékával és – egyre inkább – az ehhez szükséges gazdasági, diplomáciai, katonai és technológiai potenciával” – mondta Blinken a kormány Kínával kapcsolatos stratégiáját ismertető beszédében még az előző hónapban.

Blinken szerint az ázsiai szuperhatalom a növekedését a kínai nép tehetségének és kemény munkájának, valamint a globális kereskedelemről és diplomáciáról szóló megállapodások stabilitásának köszönheti, amelyeket az Egyesült Államok hozott létre és alakított ki.

„Vitathatatlanul nincs olyan ország a Földön, amelyik többet profitált volna ebből, mint Kína” – mondta a külügyminiszter, aki szerint ahelyett, hogy hatalmát a sikerét lehetővé tevő törvények, megállapodások, elvek és intézmények megerősítésére és újjáélesztésére használná, hogy más országok is profitálhassanak belőlük, Peking inkább aláássa azokat.

Miután Kína 2001-ben csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez, amit az Egyesült Államok támogatott, a pekingi vezetők mélyreható változtatásokat hajtottak végre a nemzet tervgazdaságában, hogy tovább nyissanak a külső kereskedelem és a befektetések felé. Ezek segítettek Kínának a világ egyik legszegényebb országából a világ legnagyobb ipari központjává válni, emberek százmilliói emelkedhettek ki a szegénységből és lehettek tagjai a globális középosztálynak.

Kína azonban messze elmaradt attól, hogy olyan szabadpiaci demokráciává váljon, amilyet sokan reméltek Nyugaton, és az elmúlt évtizedben. Hszi Csin-ping alatt a Kommunista Párt és a kínai állam még erősebb kontrollt gyakorol a magánpiac és az egyéni szabadságjogok felett.

Az amerikai demokraták és a republikánusok egyaránt úgy látják, hogy a kínai kereskedelmi gyakorlat, beleértve a kormány által erősen támogatott nemzeti szupercégek létrehozását és a szellemi tulajdon ellopásának elfogadását, az egyik legkomolyabb tényező, amely gyengíti az amerikai ipart.

„Túl sokáig a kínai vállalatok sokkal nagyobb hozzáférést élveztek a piacainkhoz, mint a mi vállalataink Kínáéhoz” – jelentette ki Blinken, aki szerint a kölcsönösségnek ez a hiánya elfogadhatatlan és fenntarthatatlan.

(Borítókép: A világ legnagyobb konténerszállító hajója, a CSCL Globe 2015-ben. Fotó: Simon Dawson / Bloomberg / Getty Images)