Németországban az energiaárak emelkedése miatt döntött úgy a parlament, hogy június elsejétől – három hónapra – havi 9 eurós tömegközlekedési jegyrendszert vezet be. A 9 eurós havijegy Németország egész területén érvényes a tömegközlekedés bizonyos eszközein, köztük a városi és regionális közlekedésben. Íme, a bevezetés első tapasztalatai!
A 9 eurós bérlettel egész Németországban hatalmas kedvezménnyel lehet utazni. Elég, ha csak arra utalunk, hogy korábban Berlin mindössze két belső tömegközlekedési zónájába érvényes havi bérlet 86 euróba került – csaknem a tízszeresébe.
A kedvezményes tömegközlekedési bérletet az energiaárak növekedése miatt és az orosz energiaimporttól való függőség csökkentése érdekében vezették be. A 9 eurós jegyből értékesítésének első hetében csak a Deutsche Bahn hat és fél millió darabot adott el, és összességében
a két hónap alatt 30 millió darab eladásával számolnak.
A jegy ismertségét, a megvásárlásához, használatához kapcsolódó első tapasztalatokat, illetve a jövőbeni közlekedési eszközválasztással összefüggő attitűdöket közvélemény-kutatással vizsgálták a bevezetés első hetét követően.
Az OpinionTRAIN 2022 kutatásban 3200 felnőttkorú válaszadót kérdeztek meg, közülük 29 százalék már megvásárolta az új jegyet, további 26 százalék tartotta valószínűnek, hogy meg fogja vásárolni. 38 százalék jelezte, hogy nem fog venni ilyen jegyet.
A 9 eurós jegyről a megkérdezettek 97 százaléka már hallott, 10 százaléka pedig már júliusra és augusztusra is megvette. A jegyvásárlók fele a 30–59 éves korosztályba tartozik, 29 százalék volt 30 évnél fiatalabb, 21 százalék pedig 60 év feletti.
Lakhely szerint 28 százalékuk lakik félmilliósnál nagyobb városban, egyharmaduk 50–500 ezer lakosú településeken, 39 százalék pedig 50 ezernél kisebb lakosságszámú településen.
Ami a vásárláshoz kapcsolódó tapasztalatokat illeti, a jegyvásárlók 89 százaléka gondolta úgy, hogy könnyű és egyszerű volt megvenni a jegyet. Ami fontos: a 60 év felettiek 98 százaléka nyilatkozott így.
A felmérésből kiderül, hogy
a termék azok körében is népszerű, akik korábban szinte sosem használták a közösségi közlekedést.
A jegyet megvásárlók 74 százaléka gondolja úgy, hogy a 9 eurós jegy jó alkalom arra, hogy a közösségi közlekedést jobban megismerje (ez az arány a közösségi közlekedést korábban nem vagy csak nagyon ritkán használóknál még magasabb, náluk 81 százalékos).
A jegyvásárlók 66 százaléka számára az új típusú jegy jó indok arra, hogy a közösségi közlekedést a korábbinál gyakrabban használják (ez az arány a korábban a közösségi közlekedést nem vagy csak nagyon ritkán használóknál 77 százalékos).
A felmérésből kiderült az is, hogy a jegyvásárlók negyede a közösségi közlekedést korábban nem vagy csak nagyon ritkán használta.
A vásárlók 91 százaléka tartja kifejezetten kedvező és vonzó ajánlatnak az új bérletet. Ez az arány minden életkori szegmensben 85 százalék feletti, a legmagasabb a nyugdíjasoknál (60 év felettieknél), illetve azoknál, akik a közösségi közlekedést ritkán használják.
A jegyet megvásárlók 90 százaléka már az első 7 napban használta, elsősorban a helyi közlekedésben (63 százalék), főként munkába járáshoz és a mindennapos ügyek intézéséhez.
A jegyet az első hét napon használók körében 30 százalék volt a 100 km-en belüli utak aránya, a távolsági utazásoké mindössze 7 százalék. A távolsági utazások leggyakoribb célja a város- és a rokonlátogatás volt.
A válaszadók 73 százaléka szerint a 9 eurós bérlet jó ok arra, hogy ne autóval menjenek. Ez az arány a 30–59 éves korosztályban a legmagasabb (76 százalék).
Ami az utazás módjának váltását és a jegy által generált többletforgalmat illeti, ezt az utolsó megtett útra vonatkozó kérdés alapján vizsgálták. A 9 eurós jegyet használók által megtett utolsó utazásokból kiderült:
Távolsági megoszlás szerint ezen utak közül lakóhely környéki utazásoknál 25 százalékos azoknak az aránya, akik a legutolsó útjukat autó helyett közösségi közlekedéssel tették meg, a 100 km alatti utazásoknál 27 százalékos, a 100 km felettinél 35 százalék. Ugyanígy: a nagyobb távolságokra lévő utazásoknál jelentkezik magasabb addicionális kereslet, azaz olyan út, amelyet bérlet nélkül nem tettek volna meg.
Az utazók elégedettségét több tényező alapján vizsgálták (ár-érték arány, késések, zsúfoltság, összességében mennyire elégedett az utazással).
Ezen szempontok közül egy bizonyult kritikusnak, az ülőhelyek elérhetősége. Ezzel az 9 eurós jeggyel utazók 27 százaléka volt elégedetlen. Ez elsősorban a távolsági utakra vonatkozik, a 100 km-nél hosszabb utazások esetén közel a használók fele szembesült valamilyen, zsúfoltságra visszavezethető problémával.
A bérletvásárlók 48 százaléka jelezte azt is, hogy zsúfolt járatokat, állomásokat is szívesen igénybe vesz. Ez a 30 év alattiakat zavarja legkevésbé. Az ár-érték aránnyal a vásárlók 86 százaléka teljes mértékben vagy nagyon elégedett volt. Az utazással összességében az utazók 61 százaléka elégedett volt.
A jegyet megvásárlók 38 százaléka úgy gondolja, hogy ősztől, tehát a 9 eurós jegy megszűnését követően is gyakrabban használja majd a közösségi közlekedést.
A közösségi közlekedést korábban nem vagy ritkán használóknál 27 százalékos ez az arány. A jegyet vásárlók 55 százaléka jelezte, hogy akkor is vásárolna hasonló terméket, ha az 9 eurónál drágább volna.
A kutatás szerzői szerint a közlekedésválasztásban az alacsony árú havibérlet komoly és ígéretes változásokat mutat. Ugyanakkor hozzáteszik: a következő három hónap mutatja majd meg, hogy a 9 eurós jegy megfelel-e a politikai és üzleti döntéshozók elképzeléseinek.
(Borítókép: Felix Kästle / Picture Alliance / Getty Images)