Hétfőn az euró árfolyama átlépte a 400 forintos lélektani határt. Ez kifejezetten rossz hír lehet a külföldre induló nyaralóknak, de egyelőre nem látni, hogyan alakul a piaci helyzet. A héten mind a tengerentúlon, mind hazánkban további olyan gazdasági folyamatok várhatók, amelyek jelentősen befolyásolhatják az árfolyamot.
Noha a forint már pénteken is közel volt a négyszáz forintos lélektani határhoz, végül csak hétfőn lépte át. A gyengülésben pedig nem egy konkrét kormányzati lépés vagy nyilatkozat játszott szerepet, hanem több körülmény abban, hogy az euró árfolyama kedden enyhén erősödve is 399 forint körül mozgott.
„Sajnos a globális folyamatok hatása alól Magyarország sem tudja kivonni magát” – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy keddi háttérbeszélgetésen. Szerinte az, hogy végül átléptük a négyszáz forintos lélektani határt, elsősorban az amerikai recessziótól való félelemmel köthető össze. A politikus úgy véli, áprilistól kissé leválasztották a forintot a régiós devizákról, ami mögött szerinte két ok állt:
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője és Németh Dávid, a K&H vezető elemzője egyetért a gazdaságfejlesztési miniszter álláspontjával. Lapunk megkeresésére úgy nyilatkoztak, hogy végül ez szakította át a határt, továbbá megemlítették, hogy a múlt heti amerikai inflációs adatok jelentős hatást gyakoroltak az árfolyamra.
Az euró gyengülése mögött belpolitikai tényezők is állnak, mind közül talán a legfontosabb az, hogy egyelőre nincs megállapodás az európai uniós pénzekről. Így nem is tudni, hogy a helyreállítási alap és a hétéves költségvetés forrásainak utalásai mikor indulhatnak el. Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter lapunknak korábban úgy nyilatkozott, hogy az év második felében megszülethetnek a megállapodások.
Ha ezekről pozitív döntés lesz a közeljövőben, az feltehetően stabilizálni fogja a forintot. Pusztán azért is, mert az euróban folyósított támogatásokat forintra kell váltani, ami így növeli a keresletet a magyar fizetőeszközért, ezzel erősítve az árfolyamot.
Most azonban az orosz–ukrán háború alakulása annyira kiszámíthatatlan, hogy nem lehet megjósolni, hogyan alakul majd az árfolyam. A nemzetközi és a hazai kilátásokban annyi bizonytalan tényező van, hogy lehetetlen érdemi tanácsot adni arra, mikor vegyenek az emberek eurót a nyaralásukhoz. A gazdaságfejlesztési miniszter a háttérbeszélgetés során külön kiemelte, hogy
egy hetedik szankciós csomag még jelentős kockázatokat tartogat.
Német Dávid lapunknak kifejtette, „hogy döntő befolyással bír, hogy holnap mit fog mondani a Federal Reserve System (az amerikai jegybankként működő Fed – a szerk.), illetve a Magyar Nemzeti Bank hogyan fog reagálni”. Hangsúlyozta, hogy nagyon fontos kérdés, hogy „június végén esetlegesen 392 környékén tud-e stabilizálódni a forint. Külön felhívta arra a figyelmet, hogy annyira alulteljesít most a forint, hogy lehet benne korrekció, de ha további rossz hírek érkeznek, az árfolyam tovább gyengülhet.
Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint „magának a nyaralási szezonnak kifejezett hatása nem lesz az árfolyamra. A forgalom viszont növekedni fog, de ennek a nagy részét a pénzügyi spekulációk fogják adni.”
Januárban az euró-forint középárfolyama még 358,11–367,66 között mozgott. Így a négyszáz forintos kurzus átlépésével most százeurónként már 3200–4200 forinttal kell többet fizetni. A legerősebb, 350 körüli váltásokhoz képest most ötezer forint a bukás. A nyaralásukat korábban lefoglalók tehát nagyjából ekkora veszteséggel számolhatnak.
A Covid-járvány előtti időszakhoz képest 130 ezer forinttal többet szán nyaralásra a magyar lakosság – derül ki az MKB Bank legfrissebb felméréséből. A 2019-es kutatás eredményeivel összevetve jelentősen nőtt azok aránya, akik vakációzni mennek, és szembetűnő az is, hogy egyre többen költenek kétszázezer forint feletti összeget üdülésük során. A felmérés alapján a megkérdezettek legnagyobb része félretett jövedelméből fedezi a nyaralás költségeit, a külföldre utazók 95 százaléka bankkártyával tervez fizetni, és
többen fordulnak hiteltermékekhez is nyaralás előtt.
A megkérdezettek 43 százaléka legfeljebb ötnapos nyaralást tervez, de az emberek több mint harmada hat-tíz napos, illetve mintegy negyede tíz napnál tovább tartó üdüléssel számol. Az emberek nagy többsége – 82 százaléka – spórolt pénzből finanszírozza utazásait az MKB Bank kutatása szerint. A megkérdezettek 71 százaléka költött már az előre tervezettnél nagyobb összeget a nyaralás során, amit a legtöbben saját tartalékból fedeznek. A megkérdezettek 23 százaléka használ ilyen esetekben betéti kártyát, 13 százaléka hitelkártyát.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)