A magyar ingatlanpiac hosszabb távon ugyan jelentős fejlődés előtt áll, a következő 2-3 évben azonban a fejlesztőkre komoly kihívások várnak az építési és a finanszírozási költségek növekedése miatt. Ezt Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) alelnöke mondta kedden egy sajtótájékoztató keretében.
Kiss Gábor kifejtette, hogy az inflációs környezet, az energia magas ára hat az építőanyagok árára is, mindez pedig a kivitelezési költségek jelentős emelkedését eredményezi. Hozzátette, a finanszírozási költségek a magas kamatkörnyezet miatt emelkednek, az utóbbi hatására ugyanis nemcsak a lakásvásárlók törlesztőrészlete, hanem az ingatlanfejlesztők által felvett projekthitelek kamata is emelkedik.
A finanszírozási költségek növekedése pedig szintén beépül az árakba.
Az IFK alelnöke az MTI kérdésére elmondta, mindezek hatására az ingatlanfejlesztőknek idén átlagosan 20 százalékkal magasabb költségekkel kell számolniuk, mint egy évvel korábban. Kiss Gábor szerint, minél hamarabb lépéseket kell tenni az infláció lassítására, mert 3 százalék körüli inflációs környezetben lehet kiszámíthatóan, hosszú távon jól végezni az ingatlanfejlesztői munkát, valamint ez szükséges ahhoz is, hogy a vevők és a bérlők kiszámítható üzleti tervek mentén tudjanak döntést hozni. Az elmúlt időszakban évente 20 ezer új lakás épült az országban, a kívánatos azonban 30-35 ezer lenne az alelnök szerint – írja az MTI.
Kiss Gábor továbbá beszámolt arról is, hogy a magyarországi irodaterületek összessége elérte a 4 millió négyzetmétert, és további fejlesztések zajlanak ebben a szegmensben. Ugyanakkor jelezte, a bérlők a home office részleges fennmaradása miatt megfontoltabban és lassabban döntenek. A turizmus visszatérése miatt bíznak abban, hogy hamarosan lesz igény újabb szállodakapacitásokra; az ipar, logisztika szegmensben pedig nagyon sok új területet adnak át: tavaly példaul 350 ezer négyzetméterrel bővült a logisztikai terület nagysága.