A hetek óta tartó spekulációknak véget vetve a kamatmeghatározó ülésén az amerikai jegybankként funkcionáló Fed 75 ponttal emelte az alapkamatot. Ezzel 1,75 százalékon áll most az irányadó kamat célsávjának felső sávja. Ez a legmagasabb szint a Covid-járvány kezdete, 2020 márciusa óta, valamint 28 éve a legmerészebb lépés az amerikai központi banktól.

A részvények a döntést követően volatilisak voltak, de magasabban zártak, amikor Jerome Powell Fed-elnök az ülés utáni sajtótájékoztatóján felszólalt. Az emelkedésben az is közrejátszhatott, hogy a legtöbb elemző 75 bázispontot várt, vagyis előre árazták már a döntést, és nyugtatólag hathatott, hogy az infláció kérdését komolyan veszi a Fed, még ha a kamatemeléssel a hitelezés drágult is.

„Nyilvánvaló, hogy a mai, 75 bázispontos emelés szokatlanul nagy, és nem számítok arra, hogy az ilyen mértékű mozgások gyakoriak lesznek” – mondta Powell. Hozzátette azonban, hogy a júliusi ülésen 50 vagy 75 bázispontos emelésre számít. Elmondta, hogy a döntések ülésről ülésre születnek majd, és a Fed továbbra is a lehető legvilágosabban kommunikálja szándékaikat. Ez most az infláció visszafogása: az amerikai fogyasztói árak 1981 óta nem drágultak akkorát, mint 2022 májusában, a CPI nevű mutató 8,6 százalékon állt.

A FOMC tagjai jelezték, hogy sokkal erősebb kamatemelési pálya áll az amerikai gazdaság előtt, hogy megállítsák az inflációt. A Fed irányadó kamatlába az évet 3,4 százalékon fogja zárni, az egyes tagok várakozásai szerinti célsáv középső pontja alapján. Ez a márciusi becsléshez képest 1,5 százalékpontos felfelé történő felülvizsgálatot jelent. A bizottság ezt követően úgy látja, hogy a kamatláb 2023-ban 3,8 százalékra emelkedik, ami egy teljes százalékponttal magasabb a márciusi várakozásnál.

A tisztviselők jelentősen csökkentették a 2022-es gazdasági növekedésre vonatkozó kilátásaikat is, és most már csak 1,7 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, szemben a márciusi 2,8 százalékkal – írja a CNBC.

A személyi fogyasztási kiadásokon mért inflációs előrejelzés szintén emelkedett, 4,3 százalékról 5,2 százalékra az idei évre, bár a gyorsan emelkedő élelmiszer- és energiaköltségeket figyelmen kívül hagyó maginfláció 4,3 százalékos értéket jelez, ami mindössze 0,2 százalékponttal haladja meg az előző előrejelzést. A PCE-maginfláció áprilisban 4,9 százalékos volt, így a szerdai előrejelzés az árnyomás enyhülését vetíti előre a következő hónapokra.

Jöhet az amerikai borulás?

Noha a legtöbb elemző – például a Deutsche Bank – valószínűtlennek tart egy recessziót az amerikai gazdaságban, a Fed lépése után újra erősödtek a visszaesést valószínűsítő hangok. 

Például csütörtökön a Wells Fargo már egy „enyhe recessziót” jósolt 2023 közepétől kezdődően, ahogy az infláció egyre jobban beépül a gazdaságba és felemészti a fogyasztói vásárlóerőt. Azzal számolnak, hogy a Fed agresszívebb lépéseket tesz ennek kezelésére, így a Moody’s Analytics szerint is egyre kisebb a valószínűsége egy puha landolásnak az amerikai gazdaságban – összegezte a Bloomberg.

„A Federal Reserve addig fogja emelni a kamatokat, amíg a döntéshozók meg nem törik az inflációt, de az a kockázat, hogy a gazdaságot is megtörik” – jegyezte meg Ryan Sweet, a Moody’s Analytics monetáris politikai kutatásért felelős vezetője elemzésében. „A növekedés lassul, és a pénzpiaci feltételek szigorításának és a monetáris politika megszüntetésének hatása még nem érte el a gazdaságot” – tette hozzá, miért gondolja, hogy nem lesz könnyű az infláció letörése és a növekedés fenntartása az Egyesült Államokban.

Az amerikai kiskereskedelmi forgalom májusban öt hónap óta először csökkent, mivel a magasabb árak a fogyasztók pénztárcáját sújtották. Szintén szerdán az atlantai jegybank 0 százalékra csökkentette a második negyedéves növekedésre vonatkozó becslését. Scott Minerd, a Guggenheim befektetési igazgatója pedig azt mondta, hogy a fogyasztói kiadások lassulása miatt az USA már most recesszióban lehet. 

(Borítókép: MARK WILSON / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / AFP)