A fővárosban az ingatlan-adásvételek száma a legnagyobb mértékben, 93,9 százalékkal a XIII. kerületben nőtt tavaly 2020-hoz képest.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2021-es adatai alapján azt írták: a második helyen, 89,1 százalékkal a XVI. kerület, harmadik helyen pedig az I. kerület állt 68,6 százalékos bővüléssel.
Budapesten az előző év csaknem 17 százalékos csökkenése után 2021-ben ötven százalékkal nőtt a lakóingatlanpiac forgalma.
Az OTP Ingatlanpont MTI-hez eljuttatott közleményében Valkó Dávid vezető elemző kifejtette, hogy a forgalomváltozás mértékét alapvetően befolyásolta a 2020-as év alacsony bázisa, valamint az adott kerületekben épülő új lakások száma.
Ugyanakkor a XIII. kerületben, amely a fővárosi újlakás-építések fő színtere, más állt a növekedés hátterében. Tavaly az új építések a korábbi évekkel közel azonos részarányt képviseltek a kerület összforgalmában, és a többi kerülethez képest 2020-ban a forgalom visszaesése is mérsékeltebb volt itt. Ezért okkal feltételezhető, hogy a XIII. kerületben elsősorban szerves keresletélénkülés áll a bővülés hátterében – tette hozzá a szakember.
Arra is kitértek, hogy
2021-ben már másodszor a legnagyobb mértékű áremelkedést a XXIII. kerület könyvelhette el,
ahol 2020-hoz képest átlagosan húsz százalékkal emelkedtek a lakásárak.
Közölték, hogy a 2021-es kerületi árrangsor élén változatlanul az V. kerület áll négyzetméterenkénti 1,05 millió forinttal, miközben a bel-budai kerületek, az I., II. és XII. is átlépte a kilencszázezer forintos szintet. Három kerület, a XXI., a XX. és a XXIII. átlagos négyzetméterára maradt kicsivel ötszázezer forint alatt, így tavaly ezek voltak a legolcsóbb fővárosi kerületek – áll a közleményben.