A svájci központi bank 2007 óta először emelt kamatot, ezúttal 50 bázisponttal, melyet követően az irányadó kamat –0,75 százalékról –0,25 százalékra változott. A –0,75 százalékos kamatszint 2015 óta volt érvényben. A brit jegybank is kamatot emelt, méghozzá 25 bázisponttal az eddigi 1 százalékról 1,25 százalékra. A szigetországban ez az utóbbi 13 év legmagasabb kamatszintje. A brit jegybank arra is figyelmeztetett, hogy a szigetország gazdasága recesszióba süllyedhet.
Nem mindennap történik olyasmi, ami csütörtökön történt, ugyanis a szerda esti 75 bázispontos Fed-kamatemelés következtében a brit jegybank mellett a svájci jegybank is szigorított. A britek a magas infláció miatt, és az enyhe gazdasági visszaesés ellenére 25 bázispontos emeléssel 0,75 százalékról 1 százalékra vitték fel az alapkamatot.
A svájciak pedig úgy döntöttek a kamatemelés mellett, hogy náluk erre már idestova 15 éve nem is volt példa: az irányadó kamat 2015-től napjainkig –0,75 százalék volt, ezt csütörtökön 50 bázispontos emeléssel –0,25 százalékra vitték feljebb.
A brit gazdaság áprilisban 0,3 százalékkal esett vissza a márciusi 0,1 százalékos mínusz után, ami 2020 áprilisa és márciusa óta az első egymás utáni visszaesés. Az OECD előrejelzése szerint a G7-államok gazdaságai közül jövőre az Egyesült Királyság lesz a leggyengébben teljesítő, mivel a magasabb kamatlábak, az adóemelések, a részben a brexit miatt visszaeső kereskedelmi forgalom, valamint az exponenciálisan emelkedő élelmiszer- és energiaárak megnehezítik a családok életét – írta meg a CNBC.
A Bank of England csütörtökön már egymást követő ötödik alkalommal hajtott végre kamatemelést az elszabaduló infláció megfékezése érdekében. A Monetáris Politikai Bizottság 6:3 arányban úgy döntött, hogy
az irányadó kamatot 25 bázisponttal 1 százalékról 1,25 százalékra emelik. A bizottság három tagja ennél nagyobb mértékben, azaz 50 bázisponttal 1,5 százalékra emelte volna a szintet, de ők alulmaradtak az erről szóló szavazáson.
A bizottság csütörtöki közleménye szerint „megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az inflációt középtávon fenntarthatóan visszaállítsa a 2 százalékos célhoz”, a további emelések mértéke, üteme és időzítése a gazdasági kilátásoktól és az inflációs nyomástól függ.
„A bizottság különösen figyel majd a tartósabb inflációs nyomás jeleire, és ha szükséges, határozottan reagál majd” – tette hozzá a jegybank.
Az Egyesült Királyságban az infláció áprilisban 40 éves csúcsra, évi 9 százalékra emelkedett, ahogy az élelmiszer- és energiaárak egyre magasabbra emelkedtek.
A brit jegybank arra számít, hogy az infláció októberben 11 százalék fölé is emelkedik,
ebből az Egyesült Királyság energiaár-plafonjának várható további emelését követően a lakossági terhek további növekedését vetítik előre.
A jegybank döntéshozói azt közzétették, hogy nemcsak a globális, hanem a brit-specifikus tényezők, például a szűkös munkaerőpiac és a cégek árazási gyakorlata is közrejátszottak abban, hogy ilyen magas lett az infláció.
Az angol font a kamatemelés hatására tovább erősödött a forinthoz képest, csütörtökön 17.14-kor már 468,4 forinton állt. Ezzel csütörtökön 17.14-ig 1,1 százalékot, míg egy év alatt 14 százalékot vert a forintra.
A biztonságos menedékeszköz, a svájci frank ereje mérsékelte az üzemanyag- és élelmiszerimport hatására növekedő inflációt, így a svájci frank ereje fékezte az alpesi ország inflációját – írta meg a CNBC.
Ennek ellenére a svájci jegybank évi 2,8 százalékra emelte a 2022-re vonatkozó inflációs előrejelzését, miközben márciusban még 2,1 százalékos idei évi inflációra számított. A jegybank előrejelzése szerint 2023-ban 1,9 százalék, 2024-ben pedig 1,6 százalék lehet az infláció. Korábban még mindkét évre 0,9 százalékos áremelkedéssel kalkuláltak, de ezeket a prognózisokat is megemelték. A svájci jegybank 2022-ben továbbra is a svájci gazdaság 2,5 százalékos növekedésére számít.
A Svájci Nemzeti Bank csütörtökön 2007 szeptembere, azaz 15 év után először emelt az irányadó kamatán.
Így harcol az enyhén emelkedő infláció ellen, és ezáltal még jobban erősítve a biztonságos menedékeszköznek számító svájci frankot.
Az SNB a 2015 óta alkalmazott –0,75 százalékról 50 bázispontos emeléssel – 0,25 százalékra emelte irányadó kamatát. „Jelenleg azt látjuk, hogy svájcban megnőtt az infláció – közel 3 százalékon áll –, és azt is megfigyeltük, hogy van némi kockázatuk a másodlagos hatásoknak is”
– nyilatkozta csütörtökön Thomas Jordan, az SNB elnöke.
Arra a következtetésre jutottunk, hogy kezdeti lépésként jobb most 50 bázisponttal, nem pedig 25 ponttal emelni a kamatot, egyúttal azt is jelezzük, hogy harcolunk az infláció ellen, hogy középtávon az árstabilitás tartományába kerüljön.
„A szigorúbb monetáris politika célja, hogy megakadályozza Svájcban az áruk és szolgáltatások további áremelkedését. Nem zárható ki, hogy belátható időn belül az SNB irányadó kamatának további emelésére lesz szükség ahhoz, hogy az inflációt középtávon az árstabilitásnak megfelelő tartományban stabilizáljuk.” A megfelelő monetáris kondíciók biztosítása érdekében az SNB szükség szerint hajlandó a devizapiacon is beavatkozni” – áll a közleményben.
A svájci frank a kamatemelés hatására is hatalmasat erősödött a forinttal szemben: csütörtökön 17.17-kor 392,5 forint volt az árfolyama, ami a mai napon 2,55 százalékos erősödést jelent a forinthoz képest, míg egyéves időtávon a magyar devizához képest 21,5 százalékkal ment feljebb az árfolyama.
(Borítókép: Thomas Jordan, a Svájci Nemzeti Bank (SNB) elnöke 2021. december 16-án. Fotó: Stefan Wermuth/Bloomberg via Getty Images)