Legalább 30-40 százalékos termelői áremelést szeretnének a profi kertészek, különben a költségemelkedés miatt veszélybe kerül az eddigi kibocsátási mennyiség. A háborús infláció viszont lehetőséget is ad: idén nőhet a régiós exportpiacokon a magyar áru mennyisége.
Csak folyamatos fejlesztésekkel lehet talpon maradni, netán a kínálkozó piaci lehetőségeket kihasználni a friss zöldségpiac éles versenyében – summázta Nagypéter Sándor, a több mint 500 tagot számláló Dél-Alföldi Kertészek Szövetkezete (DélKerTÉSZ) elnöke, minek köszönhető a termelői értékesítői szervezet elmúlt évekbeli sikere.
Többek között a tagjai által az elmúlt években megvalósított beruházásoknak köszönhetően – amennyiben persze az év első hónapjai is napsütésesek – sikerült elérni, hogy napjainkra márciustól lényegében november közepéig csak magyar előállítású hajtott paradicsomkülönlegességek találhatóak meg a nagyobb kereskedelmi láncok polcain, de fehér paprikából is önellátó az ország. Tavalyhoz képest 8 százalékkal több friss zöldségre – túlnyomórészt paprikára és paradicsomra – szerződtek a termelőink, ami mintegy 28 ezer tonna beszállítását jelenti majd a kiskereskedelmi láncokhoz – mondta Nagypéter Sándor.
Az előzetes várakozások szerint a szövetkezet zöldség- és gyümölcsértékesítés-árbevétele elérheti akár a 17 milliárd forintot is. Igaz, ehhez az is szükséges, hogy a heti rendszerességű ártárgyalások során érvényesíteni tudják az átadási árakban a termelői többletköltségeket is.
Főleg az energia- és műtrágyaárak többszörösére emelkedése mellett a termelés önköltségének 20-30-40 százalékát kitevő élőmunkaerő béremelései dobták meg a kiadásaikat.
Illetve helyenként a délkelet-ázsiai munkaerő biztosításával kapcsolatos költségek is jelentkeznek, mivel annyira kritikus a szektor munkaerőhiánya.
Ugyanakkor bár a járvány és a háború számos, termelési feltételeket, árazást nehezítő negatívummal járt a hazai kertészek számára, azért mellékhatásaként az is jelentkezett, hogy a megdrágult tengeri és közúti szállítmányozás miatt egyre keresettebb Közép-Kelet-Európa több országában is az általuk előállított friss zöldség, elsősorban paprika, paradicsom és uborka.
„Ezzel lényegében a logisztikai költségek miatt az Európából kiárazódó közel-keleti országokból importált paprika és paradicsom miatti piaci rést sikerülhet megcsípni, de megvan az a pozitív hatása is, hogy a fejlesztések eredményeképp jelentkező többlettermelés sem nyomja a belpiacot, vagyis itt is könnyebb a költségemelkedést elismertetni. Tavaly megdupláztuk az exportárbevételt, elérve a 2,3 milliárd forintot, az idén pedig csak az első öt hónap exportbevétele jár 1,3 milliárd forintnál” – mondta Nagypéter Sándor.
A szövetkezet mindenesetre nem áll le a fejlesztésekkel: tavasszal volt a több mint 10 ezer négyzetméteresre tervezett új komplex logisztikai központjuk alapkőletétele, a többek között 1880 négyzetméteres hűtőházi kapacitásbővítést és ipari robotokkal felturbózott raktárrészleget, új csomagolórészleget tartalmazó 2,7 milliárd forintos projekt átadása év végére várható. De kiszolgálja majd a pár éven belül évi 28-31 ezer tonnára emelkedő friss zöldség csomagolási, szállítási igényeket is.
Érdekesség, hogy bár a pandémia előtt komoly termelői és kereskedői kezdeményezések voltak a műanyag csomagolások kivezetése, illetve alternatív csomagolóanyagokra cserélése érdekében, ezt a trendet megtörte a járvány, majd a durva áremelkedés is. Igaz, egyelőre fogyasztói oldalról sem látnak keresletcsökkenést az előrecsomagolt friss zöldségek piacán.
Nemcsak a kiskereskedelem igényeire figyelnek, a változó fogyasztói ízlés, és az édesebb paprikák iránti kereslet növekedése miatt idén ismét jelentősebb, 2,5 hektárnyi területen termelnek majd a tagok pritaminpaprikát, és visszatér a kínálatba a kaliforniai paprika is. Emellett Nagypéter Sándor szerint komoly lehetőség lesz – már csak a változó európai fogyasztói szokások, a növényi étrend előtérbe kerülése és a Közös Agrárpolitika klímavédelmi változásai miatt is – a szántóföldi zöldségtermesztésben is.
A csemegekukorica és a zöldborsó felértékelődésére számítok, ezért érdemes volna megfontolni a döntéshozóknak, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel megtartsák ezeket a termelőket, hogy folytathassák ezt a tevékenységet – tette hozzá a szervezet elnöke. Az elmúlt években, de idén főleg a háború miatt kétségtelenül jövedelmezőbb és egyszerűbb a szántóföldi gabonafélék termesztése, miközben a klímaváltozás miatt egyre nagyobb lutri öntözés nélkül termelni ezeket a szántóföldi zöldségeket.
Az esetleges termelésbővülés miatt persze a feldolgozói kapacitások fejlesztése is naprendre kerülhet, az elnök szerint érdemes lehet elgondolkodni egy termelői tulajdonú feldolgozó létrehozásában is.
Az ágazat hosszabb távú stabilitását segítené az is, ha sikerülne végleges megnyugtató megoldást találni a termálvíz visszasajtolási kötelezettségre kapott, ám 2027 végén kifutó moratórium ügyére is. A termálfűtésre alapozott termelésnek köszönhetően ugyanis a hazai kertészeteket kevésbé sújtja a gázárak európai elszállása – a holland kertészetek kibocsátását ez érezhetően visszafogta. Viszont a villamosenergia-árak elszabadulása a vízszivattyúk üzemeltetése miatt egyre nagyobb terhet jelent a DélKerTÉSZ tagjainak is, különösen azért, mert a szektor élőmunkaigénye miatt a nagyobb vállalkozások kiesnek az egyetemes áramtarifakörből, azaz a kkv-s rezsicsökkentésből.
(Borítókép: Daniel Reinhardt / picture alliance / Getty Images)