Ha enyhül is sok különadó esetében a cégekre rakodó teher, de a kormány nem csak 2024-ig tervez a reklámadóval és az emelt tranzakciós illetékkel, ahogy a légitársaságok sem két évig fizethetnek. Viszont látszik, hogy hosszú távon terveznek a rezsivédelemmel és a családtámogatásokkal.
Közzétette péntek délután a Pénzügyminisztérium a 2023-as költségvetés mérlegét, amely jó iránymutatója annak, hogy egyes adóbevételekkel, kiadásokkal hogyan tervez a kormány. Miután az idei évben az orosz–ukrán háborúra és a koronavírus-járvány lassan múló hatásaira hivatkozva az Orbán Viktor vezette kabinet különadókat vetett ki több ágazatra. A 2025-ig terjedő időszakra vonatkozó előrejelzések pedig árulkodók azt illetően, hogy melyik ágazati pluszteher maradhat meg az ígért kétéves időtávon túl.
A felsorolásból látszik, hogy a kiskereskedelmi adó nem kerül ki a rendszerből – igaz, ez nem is új teher, mert már a koronavírus-járvány alatt bevezette a kormány –, de az is látható, hogy mennyire máshogy számol most a kormány. Még tavaly nyáron, az idei büdzsé tervezésekor a kiskerláncok esetében felfutó bevételekkel számoltak: idén 76,3, jövőre 84,8 milliárd forintot vártak ebből, majd 2024-ben ez 88,3 milliárdra emelkedett volna, majd 2025-re a költségvetés 94 milliárdot hozott volna be belőle.
Most viszont a megemelt tétellel idén ugyanúgy 76,3 milliárd bevétellel terveznek, míg jövőre már 172,7 milliárddal. Mivel 2024-re csak 117,6 milliárd van feltüntetve, a rákövetkező két évben pedig 123 és 131,5 milliárd forint befizetés érkezhet a kiskerláncoktól, arra utal, hogy két év után valóban mérsékelhetik ezt.
Nem úgy a reklámadónál, ahol jövőre már 15, két év múlt 16,4 milliárdot terveztek be, 2025 és 2026-ban pedig 17,9 és 19,5 milliárd forinttal számolnak. Itt tehát nem valószínű mérséklés, mert ekkora bevételnövekedést nem indokolnak a piaci körülmények.
A pénzügyi tranzakciós illeték esetében idén 232,5, jövőre már 323,5 milliárd szerepel a táblázatban, de ehhez jön 335,9, 349,1 és 362,8 milliárd van betervezve. Itt is beszédes, hogy mivel számoltak még tavaly: idénre csak 222,1, de 2025-ben is csak 260,9 milliárd szerepelt a kiegészítő táblázatban.
A most megemelt bányajáradéknál idén 38 milliárddal számolnak Varga Mihályék, de jövőre ez 240 milliárd forint lesz, aztán viszont 2024-től 2026-ig végig 115 milliárd forintra számítanak.
A cégautóadó viszont gyorsan kikopik majd a rendszerből: 2022-ben 39,3, majd jövőre már csak 6,4 milliárd forintot várnak a mérleg szerint.
A légitársaságok hozzájárulásaként megnevezett egyelőre 3900–9750 forintos jegyenkénti pluszdíjból származó bevétel egyáltalán nem csökken a kitekintő alapján. Bár valószínűtlen módon végig 30 milliárdot kalkulálnak belőle egészen 2026-ig. Ez azért meglepő lenne, ha így alakulna, mert nem feltételezi az utazási kedv növekedését, viszont arra egyértelmű jel, hogy nem vezethetik ki két év után. (A légitársaságok közül már több is jelezte, hogy ezt az utasokra terheli, a legharciasabb Ryanair le is idiótázta miatta a kormányt.)
A távközlési adónál viszont az látszik, hogy tényleg ideiglenes az extraprofitadónak nevezett elem: az idei 115,4 milliárdos terv jövőre 179,7 milliárdra ugorhat, míg 2024-ben visszazuhanhat 139,4 milliárdra, onnan pedig látszólag organikusan nőve lesz 150,1 és 161,6 milliárd a következő években.
A fogyasztáshoz kapcsolt adókból 7242,83 milliárd jöhet be 2022-ben, 2023-ban a megemelt különadókkal 9248,5 milliárd, majd ez maradhat nagyjából ezen a szinten 2024-ben, amikorra 9725,7 milliárddal számolnak. A áfabevételeknél lehet jövőre 7099,68 milliárd, majd 7605 milliárd 2024-ben. A jövedéki adóknál is emelt most a kormány több termék esetében – például a söröknél és más alkoholoknál –, aminél látszik is az első nagy ugrás jövőre: akkor 1458,9 milliárd bevétellel terveznek, viszont ez 2024-ben csak alig 1494 milliárd forintra nő majd.
A lakásépítési támogatások esetében jelentősen megugrott kiadásokkal számolnak jövőre: míg idén csak 381,79 milliárd van betervezve, addigra jövőre ez 491,225 milliárdra ugorhat, majd egy évvel később már csak 414,61 milliárd mehet erre a célra.
A rezsivédelmi alapnál viszont már 600 milliárd forint szerepel a következő négy évre. Itt az összeg nem is beszédes, mert biztosan lesz ingadozás a bevételeknél és a lakosságnak fizetett támogatásoknál is, de a szándék megvan arra, hogy ne vezessék ki az energiaár-szabályozást. A beruházásoknál látszik, hogy még két szűk esztendőre érdemes készülni: az idénre tervezett – biztosan lefelé módosuló – 550 milliárd helyett az alapból jövőre már csak 200 milliárd fut ki. Ez töltődik vissza 300-400-500 milliárd forintra az elkövetkező években.
Az energiaár-növekedésre végig 70 milliárd forint kompenzációs tétel van betervezve a következő évtől.
A legérdekesebb tétel talán az, hogy nem számolnak azzal, hogy a Magyar Nemzeti Bank kiszabadulna a veszteségcsapdából (tavaly is mínuszos évet zártak), így 2024-re 323,05, majd 2025-ben 490 milliárdos kiadást kalkuláltak a költségvetésbe.
(Borítókép: Varga Mihály 2022. június 7-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)