A Starbuckstól az Apple-ig a világ legnagyobb vállalatai közül sok az Egyesült Államokból indult világhódító útjára. Eredetileg kisvállalkozásként, de idővel a saját területükön úttörőkké, piacvezetőkké váltak. A vállalkozások világában viszont semmi nem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Például az is lehetséges, hogy egy céget ugyan az Egyesült Államokban alapítottak, de ez nem jelenti azt, hogy még évtizedek elteltével is ott hozzák meg a vállalat számára fontos döntéseket. Sok esetben ha a külföldi befektetők nem szereztek volna bennük részesedést, több ilyen vállalkozás mára már meg is szűnt volna. Sok cég viszont még az USA-ban székel, de már rég nem ott gyártat.
A Novelodge készített összeállítást azokról az Egyesült Államokban alapított cégekről, amelyekben a legfontosabb döntéseket már nem Amerikában hozzák meg. Rengeteg társaság van, amely már lényegében külföldi kézbe került, mégis amerikainak tekintjük. Vannak olyan vállalatok is, amelyek még az Egyesült Államokban lévő tulajdonosoknak felelnek, de már szinte alig gyártanak ott valamit.
A listán sok meglepő szereplő is van, és látszik, hogy sok nagy márkát már bekebeleztek a kínaiak.
Az 1892-ben alapított General Electric több évtizedig exponenciális ütemben tudott növekedni. Ma már sok iparágban meghatározó szereplő az egészségügytől a légi közlekedésen és a kockázati tőkebefektetési iparágon át a világítástechnikáig. A legyártott termékeken továbbra is megtalálható a „Made in America” felirat, de a GE egy kis része, egészen pontosan a háztartási gép üzletága 2016 óta a Haier nevű kínai cég tulajdonában van, ezt 5,4 milliárd dollárért vásárolták meg. A vállalat többi üzletága továbbra is gyárt termékeket az Egyesült Államokban is, de az említett részleggel kapcsolatos döntéseket Kínában hozzák meg.
A filmrajongóknak körülbelül egy évszázada nyújt felejthetetlen élményeket az AMC, sőt a világ legnagyobb mozilánca címet is kiérdemelte. Annak ellenére, hogy a kezdőbetűk az American Multi-Cinema kifejezést jelölik, 2012 és 2018 között a Dalian Wanda Group nevű kínai vállalat volt a mozihálózat többségi tulajdonosa. Ez az állapot 2018-ban annyiban változott, hogy a Silver Lake Partners is 600 millió dolláros részesedést vásárolt a cégben. Azonban továbbra is a kínai Wanda Group vállalat hozza meg az AMC-vel kapcsolatos döntéseket.
Miután a kínai Dalian Wanda Group megvásárolta az AMC-t, és nagy sikert ért el a filmiparban, úgy döntött, hogy 2016-ban egy másik filmstúdiót is megkaparint. A kínai cég 3,5 milliárd dollárért vette meg a Legendary Entertainment Groupot. A Dalian Wanda arra a döntésre jutott, hogy a megszokott működésen nem változtatnak. Így egyáltalán nem meglepő, hogy a felvásárlás óta például olyan filmeket készítettek, mint a Jurassic World: Bukott birodalom, a Tűzgyűrű: Lázadás, a Kong: Koponyasziget, a Felhőkarcoló, a Godzilla vs. Kong és a Dűne!
Az emberek azt hihetnék, hogy a Budweiser amerikaibb már nem is lehetne. Ez meglehet, hogy a múltban igaz volt, de az az igazság, hogy ez már nem amerikai Missouriban alapított cég, és hiába van ott a sörösdobozok oldalán a „Made in Amerika” felirat. A Budweisert az InBev nevű belgiumi sörgyártó vette meg 52 milliárd dollárért. Az európai anyavállalat nem változtatott a Budweiser receptjén, így az amerikaiak szerint is pontosan olyan az íze, mint régen.
Sok embernek az Egyesült Államok jut eszébe, amikor a Burger Kingre gondol. David Egerton és James McLamore Miamiban 1954-ben „Insta Burger King” néven nyitották meg első gyorséttermüket. Akkor még nem is sejtették, hogy később nemzetközi márka válik belőle. Egy évtizeddel később eladták a céget, de azóta többször is változott a tulajdonosok kiléte. Jelenleg a Restaurant Brands International nevű kanadai cég birtokolja a vállalatot. A Burger King pedig továbbra is kap pénzügyi támogatást a New York-i 3G Capitaltól.
A leginkább magas szárú vászoncipőiről ismert Converse vállalatot 1908-ban Bostonban alapították. A második világháború kitörésekor a cégnek nem volt más választása, mint leállítani a hagyományos gyártást, helyette ebben az időszakban a katonaság számára szállítottak cipőket.
Miután a háború véget ért, ott folytatták, ahol azelőtt abbahagyták. A Converse azonban 2001-ben csődöt jelentett, majd a Nike sportcipőóriás 2003-ban felvásárolta. Utóbbi márka számos kínai üzemmel rendelkezik, ezért a Converse cipőket jelenleg Indiában, Kínában, Indonéziában és Vietnámban gyártják.
Ahogy az előző bekezdésben is említettük, a Nike-nak sok gyára van az Egyesült Államokon kívül. Állítólag minden ötödik pár Nike cipő Kínában készül! A sportruházati cég 180 olyan gyártóval kötött szerződést, mely több mint 210 ezer embert foglalkoztat. Ezzel Vietnám után Kína a második legnagyobb, Nike cipőket gyártó ország a világon. A vállalat Brazíliába, Japánba, Srí Lankára és Indonéziába is kiszervezi a gyártást. Igazság szerint a Nike megpróbálta visszaszorítani a kínai gyártásnak való kitettségét. 2012-ben még minden harmadik pár cipőt Kínában gyártott a Nike, ezt most már 20 százalékra redukálták.
A Levi’s termékei az 1960-as években jöttek divatba, amikor a fogyasztói bázis a kékgalléros munkavállalóktól más ágazatok felé kezdett növekedni. Az 1970-es évek elején a cég tőzsdére ment, azóta pedig a világ 50 országára bővítette tevékenységét. Szinte minden termék Olaszországban, Kínában, Japánban és más, az Egyesült Államokon kívüli országokban készül. Az 501 Jeanst azonban még mindig egy észak-karolinai gyárban készítik.
A műszaki termékeiről leginkább ismert Motorola az Illinois állambeli Schaumburgból indult, jóval az előtt, hogy megismerkedhettünk volna a mobiltelefonok fogalmával. Az 1928-as piacra lépése után folyamatosan növekedett, a Google végül megvásárolta, de 2014-ben eladta a Lenovo nevű kínai vállalatnak.
Ez nem bizonyult nyereséges lépésnek a Google számára, mivel két évvel korábban még 12,9 milliárd dollárért vásárolta meg a céget, de csak 2,9 milliárd dollárért tudta azt eladni. Még ma is nagy talány, hogy a Google 10 milliárd dolláros veszteséggel miért szállt ki az üzletből.
Annak idején az Egyesült Államokat az IBM megalapítása segítette abban, hogy a technológia terén a csúcson tudjon maradni. Akkoriban nem annyira számítógépekkel, hanem inkább üzleti megoldásokkal foglalkozott a vállalat. 2004-ben a kínai Lenovo 1,75 milliárd dollárért megvásárolta az IBM PC-részlegét.
„A Lenovo alapítójaként izgatott vagyok, a Lenovo nemzetközi vállalattá válása felé vezető úton ez az üzlet jelenti az áttörést” – nyilatkozta Chuanzhi Liu, aki akkoriban a Lenovo vezérigazgatója volt. Az IBM akkori vezérigazgatója, Sam Palmisano bizakodóan nyilatkozott: „A mai bejelentés tovább erősíti az IBM azon képességét, hogy megragadja a legjövedelmezőbb lehetőségeket a gyorsan változó információtechnológiai iparágban.”
(Borítókép: Justin Sullivan / Getty Images via AFP)