A kínai gazdaság a koronavírus-járvány óta komoly hullámvölgyben volt, ez elsősorban a szigorú lezárásokra épülő, úgy nevezett zéró-Covid-politika miatt volt. De egyre inkább úgy tűnik, hogy az eddig érzékelt gazdasági megtorpanás fordulatot vett. A befektetők most már úgy látják, hogy Peking képes lesz talpra állítani a világ egyik legnagyobb gazdaságát. A magyar gazdaság számára is fontos, hogy mi lesz a kínai termeléssel.
Az elmúlt hetekben a kínai tőzsdén komoly fellendülést lehetett tapasztalni, és a pekingi kormány egyre jobban fokozza erőfeszítéseit, hogy ismét helyreálljon az ország gazdasága. A koronavírus miatti zárlatok és az országot sújtó amerikai technológiai szankciók folyamatosan megrázták a kínai piacokat. Viszont a mostani folyamatokat jól szemlélteti, hogy az ott jegyzett vállalatok irányadó indexe több mint 10 százalékkal emelkedett a május eleji mélypont óta. Ez főleg annak köszönhető, hogy a kormány jelentős gazdaságélénkítő intézkedéseket vezetett be – köztük az egyik legfontosabb, hogy a jegybanki alapkamatot a múlt hónap végén rekord mértékben csökkentették.
A hongkongi Stock Connect kereskedési rendszert használó offshore befektetők a múlt héten 5,5 milliárd dollár értékben vásároltak fel Sanghajban és Sencsenben jegyzett részvényeket, ami tovább növelte a kínai vállalatok papírjainak nagyarányú vásárlását a hónapban. Az adatok alapján a kínai részvénypiacra irányuló külföldi befektetések beáramlásai idén nagyjából 6 milliárd dollárral (mintegy 2 200 milliárd forinttal) emelkedtek, ez a március eleji szintek fölé emelte a meglévő részvényállományokat.
„Egyértelműen fordulat állt be a piacokon” – ezt Tim Moe, a Goldman Sachs ázsiai részvénystratégája mondta, hozzátéve, hogy a nemzetközi befektetők hajlandóbbá váltak a kínai tőzsdei befektetésekre. A nemzetközi kereslet visszatérése szembetűnő szakítást jelent az év elejéhez képest, akkor a zárlatok miatti gazdasági károktól való félelem uralkodott a piacokon. Az orosz–ukrán háború geopolitikai következményei és a technológiai ágazatot ért szankciók miatt a kínai részvénypiac 2015 óta a legrosszabb évkezdését produkálta.
„A gazdasági visszapattanás szerintem már megkezdődött, amikor Sanghajban feloldották a zárlatot. A májusi kereskedelmi adatok kifejezetten kedvezők. Az elmúlt hét tőzsdei és munkanélküliségi adatai egészen jók. Egyértelmű, hogy valamiféle pozitív változás kezdődött. A nagy kérdés inkább most az, hogy hol milyen lezárások lesznek megint” – nyilatkozta az Indexnek Salát Gergely, a Külügy és Külgazdasági Intézet Kína-szakértője.
A tavalyi, a technológiai szektor elleni szabályzások enyhülésére utaló jelek segítettek megváltoztatni a hangulatot. A szektornak nyújtott segítségek valószínűleg részei Peking azon törekvésének, hogy segítsen a gazdaságnak elérni az idei 5,5 százalékos növekedési célt anélkül, hogy feladnák a növekedést visszafogó zéró-Covid-politikát. Annak ellenére, hogy egyes befektetők egyre jobban bíznak abban, hogy Peking képes a gazdaságot a gyorsabb fellendülés irányába terelni, továbbra is jelentős kockázatokkal kell számolni: Li Ko-csiang, az ország miniszterelnöke május végén arra figyelmeztetett, hogy
a gazdaság nehezen tud pozitív növekedést elérni ebben a negyedévben.
„Az egyértelmű, hogy egy politikai döntés született arról, hogy ha kell, akkor a zéró-Covid-politika védelmében hajlandók beáldozni a gazdasági növekedésüket. Kiemelten fontos ott a járvány helyzet és annak kezelése” – hívta erre a figyelmet Salát Gergely. Szerinte biztos, hogy a szigorú korlátozásokra épülő járványkezelés megmarad, de ősszel a kínai kommunista párt kongresszust tart – erre ötévente kerül sor.
Most az egész kínai politikai elit harcot folytat, és jelenlegi a legérzékenyebb időpont a kínai politikai rendszerben: „most zajlanak a hatalmi harcok, hogy ki milyen pozícióhoz fog jutni, mindenki helyezkedik és mindenki szövetségeseket keres, véres politikai harcot vívnak épp” – nyilatkozta Salát Gergely.
A Goldman Sachs tavalyi becslése szerint a helyi önkormányzatok finanszírozási eszközeinek – a helyi hatóságok által működtetett több ezer alapnak – a teljes adósságállománya mintegy 8,2 ezer milliárd dollár, ez több mint kétszer akkora, mint a német gazdaságé. A Bank of China Research Institute becslése szerint a kínai kereskedelmi bankok összesített nettó nyeresége 2022-ben valószínűleg 10 százalék körülire fog nőni, szemben a 2021-es 12,6 százalékkal.
A lapunknak nyilatkozó Kína-szakértő szerint a jóléti társadalom egyre fontosabb lett az országban, „de eddig sem volt rossz a kínai piaci hangulat. A gazdasági kilátásokkal kapcsolatosan alapvetően most kivárnak. Ezért a kiadásaikat visszafogják, mindenki tartalékol, de nem katasztrofális a gazdasági hangulat”.
Magyarország szempontjából a legfontosabb kérdés rövid távon, hogy hogyan alakul a járvány Kínában. „Az ellátási láncokban a nehézségeket jelentősen befolyásolhatja a kínai koronavírus-járvány alakulása. Ez az, ami számunkra is érezhető lehet. Hosszú távon pedig nagyon fontos lesz számunkra az őszi pártkongresszus eredménye is” – mondta el Salát Gergely a várakozásairól.
Kínában az elmúlt évtizedben átkerült a hangsúly a mennyiségiről a minőségi növekedésre. Most már nemcsak arra figyelnek, hogy mennyiségi fejlődés legyen, hanem a minőségi komponensekre is koncentrálnak. Illetve a súlyuk a globális kereskedelemben se a járvány, se az amerikai büntetővámok miatt nem csökkent. A még Donald Trump elnöksége alatt hozott amerikai intézkedéseket leginkább az ottani emberek és vállalatok fizetik meg. Főként, mert minden tilalom ellenére megveszik a kínai árukat.
Az orosz embargókkal kapcsolatosan Salát Gergely megjegyezte, hogy szerinte azokra a nyersanyagokra, „amikre van szállítási kapacitás, azt meg fogja venni Kína. Harminc százalékkal már most növekedett az orosz földgázszállítás. Amennyiben van megfelelő mennyiségű tankerhajó, akkor ez jelentősen tovább növekedhet”. Mint ismeretes, a kínaiak nem csatlakoztak a szankciókhoz, és szerintük ezek kártékonyak.
(Borítókép: Egy férfi sétál egy kordonfal mentén egy lezárt lakás- és étteremkomplexum előtt 2022. június 14-én Pekingben, Kínában. Fotó: Kevin Frayer / Getty Images)